OpenID

Az OpenID egy nyitott közösségen nyugvó kezdeményezés, amelynek célja - más globális és haszonelvű szervezetekkel szemben - a hálózati identitásunk, felhasználói azonosítóink és jelszavaink egyetlen azonosítóhoz és jelszóhoz való rendelése. A cél egy kézben tartani személyes adataink legjavát, pontosabban a hozzáférés szabályozása. Az ingyenes és decentralizált rendszert immáron 1 milliárd ember használja, és közel 50 ezer oldalon keresztül érhető el. Nem véletlenül: a felhasználók egyre sarokba szorultak az üzleti érdekekkel szemben, hiszen az ingyenes szolgáltatások sokszor regisztrációhoz kötöttek, melynek használatáért a vállalatok fizetségül személyes adatokat kérnek. Nem tudjuk, hogy pontosan kik és hogyan tárolják adatainkat, de a Google és a Facebook példájából okulva sokak megkérdőjelezhetik az adatgyűjtés legális voltát.

Az oldal több előnyt ismertet: 

• Nem kell újra és újra ismételnünk adataink megadását, így azokat nem tárolják sütikben sem, tehát a böngészőnkből nem lesznek kinyerhetőek. 
• A regisztrációnk minden egyes oldalon néhány kattintással elintézhető, nem kell űrlapokat töltögetünk.
• Nem kell túl sok jelszót fejben tartanunk. 
• Nem egy nagy és profitorientált szervezet kezeli adatainkat, hanem egy folyamatosan fejlődő, hanem az emberi jogokban, a személyes szféra és a technikai fejlődés által elérhető biztonságában hívő közösség. 
• Mivel egyetlen jelszót kezel a rendszer, ezért ha ez mégis elveszne vagy egy weboldal megszerezné, csak ezt az egyet kellene megváltoztatni.

Hátrányok:

• A nyitott közösség megléte és folyamatos támogatása teszi függővé a rendszer működését. Ez a bizonytalanság kissé instabilnak mutatja a szolgáltatást, azonban bíztató, hogy már ennyien használják. Ugyanakkor sok kezdetben kisebb és non-profit oldal, szolgáltatás került már nagy cégek kezébe.
• Az oldal hátterét továbbra is a nagyvállalatok és elismert szolgáltatások adják (Yahoo, Google, Wordpress, Blogger, Mcrosoft, Paypal), amelyek továbbra is hozzájutnak adatainkhoz. 
• Az OpenID leginkább a felhasználó kényelmét szolgálja, hiszen az adatainkat már megadtuk a rendszereknek. 
• Az egyszerű használat biztosítása a nagy cégek érdeke is. Melyik nem szeretné, hogy minél többen és egyre egyszerűbben regisztráljanak felületére? 

Ezek után kedvet kaphatunk az egyéni regisztrációhoz, amelyet többek közt a myOpenID-n tehetjük meg. Az oldal egyike az ingyenes OpenID-szolgáltatóknak. Csupán egy tetszőleges felhasználó nevet és jelszavat kell kreálnunk, emellett e-mai címünk megadására lesz szükség.
Ez egyelőre csupán egy azonosító, de még nem kapcsolódik adatainkhoz. OpenID-nkat úgy tehetjük élővé, ha először is érvényesítjük e-mail címünket, majd belépünk arra a tetszőleges oldalra, amelynek adataihoz hozzá szeretnénk kapcsolni. Ez azonnal az OpenID rendszerével lép kapcsolatra és annak felületére írányít minket. Itt a már regisztrált felhasználónevünk és jelszavunk megadását követően ellenőrizhetjük azokat az adatokat, amelyeket korábban megadtuk, és ezeket változtatással is hozzákapcsolhatjuk azonosítónkhoz. Ennek segítségével belépve régi és új felhasználónevünk mellett kell választanunk, és a legközelebbi regsiztrációval bejelentkezésünk egy kattintással történhet.
Emellett oldalainkat is szerkeszthetjük úgy, hogy a bejelentkezés OpenID-val történjen. Amelynek legegyszerűbb módja a már ismert CMS-ek használata (többek közt Wordpress, Drupal), amelyekbe plug-inokat építhetünk be. 

A kérdés továbbra is válaszra vár: a hálózaton sikerülhet-e egy kézben tartanunk adatainkat, rendelkezhetünk-e jogaink felett, hogy ne váljunk teljesen kiszolgáltatottá? A személyes szféra és egyben adataink valóban biztonságban lesznek majd, vagy most már valóban végleg ki leszünk szolgáltatva az üzleti érdekeknek?