2011/03/25

quizlet.com - tézis3

Ebben a postban az általam választott quizlet.com tartalmi jellegzetességeit fogom szemügyre venni.

1.
Mivel a weboldal elsősorban a közösségi web jegyeit hordozza magán, menüpontjai sem elrendezésükben, sem tartalmukban nem követik a statikus weboldalak sajátosságait.
  • Quizlet News
    Friss hírek a Quizlet blogjáról.

  • Latest Sets
    ... azaz a legújabb szókészletek, tananyagok, amelyeket a felhasználók állítottak elő.

  • Recently Studied
    A legutoljára és legtöbbet használt tananyagok.

  • Quicklinks
    Gyorslinkek - egy kattintással elérhetők a személyes beállításaink, az ismerőskereső, egy kontakt funkció és a kijelentkezés.

  • My Recent Sets
    A saját feltöltött tananyagaink.

  • Group Activity
    Csoporttevékenység - hasonló közösségek létrehozására van lehetőség a quizleten belül is, mint a nagy közösségi hálók esetében.

  • Random Term
    Egy random kifejezés az adatbázisból - kedvcsinálónak. :)

Azt, hogy az oldalon mit értünk elsődleges, és mit másodlagos információ alatt, nehéz egyértelműen megállapítani: a honlap szerkesztői a gépház blogpostjain túl csak a szolgáltatás technológiai kereteit adják - minden más tartalom, tananyag, blog- és fórumkomment a felhasználóktól származik. Így egyszerre válnak alkotókká és felhasználókká. Ebből kiindulva másodlagos tartalomnak a weboldalon keletkezett információk másodlagos közzétételeit nevezhetjük - a facebook-postokat, linkeket más webes felületeken stb.

Milyen módon csoportosíthatók a weblapon fellelhető információk? Ha legfőbb tartalomnak a feltöltött tananyagokat tekintjük: a moderátorok (illetve tagek segítségével a felhasználók) témakörök szerint csoportosítják a seteket - és ezeken belül is további alcsoportokat hoznak létre:
2.
Milyen arányban oszlik meg a szolgáltatott tartalom...?

a) előállított, vagy birtokolt elsődleges információk - pl. alkotások - elérhetővé tételére
75 %
(ez az arány kiugróan magas, hiszen a weboldal fő profilja épp a felhasználók létrehozott tartalmak publikálása és elérhetővé tétele)

b) a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információkra
8 %
(amennyiben a felhasználók profiljai nyilvánosak és aktivitást is mutatnak az oldalon)

c) összefüggésekre más területekkel
3 %
(a tananyagokra nem jellemző, mivel mindegyik tartalom életképes önmagában, nem hivatkozik kifelé. A gépház blogpostjai annál inkább.)

d) hozzáadott háttéranyagra
4 %
(elsősorban szintén a gépház blogbejegyzéseire és a fórum aktivitására értve)

e) véleményekre, reakciókra
10 %
(mivel webkettes közegről beszélünk, a honlap fő erénye az interaktivitás, a nyitottság a párbeszédre - fórumok, blogok, facebook stb.)

Skanzen - Tézis 2.

Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez

Az előző, Skanzenről szóló bejegyzésben bemutattam a szabadtéri múzeum honlapját, megpróbáltam rávilágítani a társadalmi funkciójára. A most következőkben arra keresem a választ, hogy miként van jelen az online és hagyományos tartalmakban.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot 1967-ben alapították, de az elhatározás jóval régebben született. Ahogy már megjegyeztem a létesítmény fő célja a hagyományőrzés, a magyar nyelvterület életmódjának bemutatása. Ebből kifolyólag a társadalmi funkciója nem kíván külön magyarázatát, a létrehozása illetve népszerűsítése sem lehetett kérdéses. A cél minél több emberrel megismertetni, bemutatni a múzeum céljait, amire kiválóan alkalmas a honlap.

Ha viszont a fentiektől elvonatkoztathatunk láthatjuk, hogy a hagyományőrzés, mint közcél az offline médiumokban, a nem-internetes kommunikációs rendszerben is jelen van. Magyarországi könyvtári katalógusokban számos könyvet (Szabadtéri Néprajzi Múzeum : Skanzen, Szentendre / Cseri Miklós szövegével..., kiállítási katalógust (Város és falu határán : időszaki kiállítás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a "Felemelő század - nemzeti romantika és polgári felemelkedés a 19. századi Magyarországon"), monográfiát, konferenciaköteteket, népépítészeti köteteket, albumokat találtam az elmúlt és a korábbi évekből is. De időszaki kiadványokban is találhatunk információkat a Skanzenről, például a Szentendre és Vidéke című lapban vagy a Skanzen Hírlapban, de az országos terjesztésű lapokban is rábukkanhatunk friss hírekre, illetve mivel nagyobb ünnepekkor, főleg a tavaszi és a nyári időszakban szerveznek kisebb-nagyobb ünnepségeket, ezért a hagyományos tartalomszolgáltatók: a rádiók és a televíziók is beszámolnak az ott zajló eseményekről.

Skanzenek elsősorban szórakoztató, és másodlagosan oktató jellegüknél fogva lényeges azok népszerűsítése, bemutatása hálózati közegben. Több olyan tematikus honlapot is találtam, amelyek nem csak a szentendrei néprajzi múzeumot, hanem az összes többi magyarországi skanzenről is számot adnak, ilyen a Sulinet Digitális Tudásbázisa, a Startlap gyűjtése a skanzen.lap.hu ill. az utazzitthon. Kimondottan a szentendrei Skanzenre fókuszálva szintén több honlapon találtam leírást vagy friss program infókat, ilyenek a következők: est.hu, a már említett utazzitthon.hu, programturizmus.hu, a szeretlekmagyarország az ongo.hu vagy Szentendre város honlapja.

A honlapot már az előző bejegyzésemben is csak dicsérni tudtam, szerteágazó szerkezetével minden oda látogató érdeklődésére választ tud adni. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum jelenleg is (2008-2013 között) a "Múzeumok Mindenkinek” Program tevékeny résztvevője, a hagyományos dokumentumoknál említett kiadványokat a honlapon is megtaláljuk rendezve a Szakmabeli menün belül a szakmai kiadványok és az ismeretterjesztő kiadványok között. Alapvetően tehát tájékozódási és kutatási alapot illetve ezek lehetőségét is bele vélni látom a skanzen.hu-ba, amit én hozzátennék a honlaphoz az több interaktivitás, a felhasználók bevonása a tartalomfejlesztésbe, bővítésbe. Egyedüli ilyen lehetőség a vendégkönyv, amibe 2010 óta nem írt senki. Célszerű lenne szerintem fórumot és blogot is hozzárendelni az oldalhoz, videókat, népzenei felvételeket is közzé tenni. Azhonlap akkor válna még népszerűbbé, ha a élnének több webkettes alkalmazással a fenntartók.

(A képek linkekkel vannak ellátva, amik az eredeti forrásukhoz vezet.)