pentaton.hu - Tézis 2.

Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez

A Pentaton Koncert- és Művészügynökség tartalomszolgáltatási módszereit vizsgálva egyből megállapíthatjuk második tézisünk kulcsszavát, a szponzorálást. Függetlenül attól, hogy a technológia mely korszakában járunk felfedezhetjük, hogy az ügynökség mindenkori tartalomszolgáltatása a passzív tájékoztatáson alapul, aktív önreklámozás helyett ugyanis támogatott művészei, lebonyolított rendezvényei hirdetik tevékenységeit.

Ennélfogva a számítógépes korszak előtti tartalomszolgáltatás lehetséges formái közé sorolhatjuk a megszervezett rendezvények plakátjait, esetlegesen az ezekről szóló újságcikkek, hirdetések szövegét, logóit. Az ügynökség szerepköre itt is passzív, csupán szponzorként van jelen a háttérben.

Másik, a színházi világra egyedileg jellemző tájékoztatási forma az előadásokhoz kapcsolódó tárgyak (pl. DVD felvétel, vagy zenés színielőadások CD hangfelvétele) forgalmazása. Ez a szolgáltatás direkt módon jut el a felhasználókhoz, ugyanis a forgalmazás egyik aktív időpontja az előadások szünete, ahol a nézőközönség könnyen tájékozódhat a kiadványokról, későbbi vásárlás céljából pedig a kiadó szervezetéről is. Az így eladott műveken pedig szintén megtalálható az ügynökség passzív reklámja, amint a felvételek kiadójaként nevezi meg magát.

Az internetes korszak tartalomszolgáltatásában is a passzív tájékoztatási jelleg dominál. Ez leginkább kölcsönös hivatkozások formájában követhető nyomon kiemelten az ügynökség exkluzív menedzsment és a zenés színházi jogok szolgáltatásában. A weboldal ugyanis információt nyújt a menedzselt művészek és a birtokolt előadási jogokhoz kapcsolódó jelentősebb eseményekről, a művészek és a színházak internetes felületén pedig az ügynökségre és/vagy weboldalára találunk hivatkozást. (A Pentaton önreklámozását azonban hátráltatja a történések visszatekintő leírása, jövőbeli eseményekkel ugyanis nem találkozhatunk a webes felületen.) A hivatalos weboldalak mellett esetlegesen rajongói- és/vagy közösségi oldalakon is találkozhatunk a támogató szervezet feltüntetésévél.

A színházi világhoz kapcsolódó kiadványok forgalmazásának hálózati jellegében aktív tartalomszolgáltatással is találkozhatunk. A CD rendelés funkció például a Líra könyváruház weboldalára kalauzol minket, ahol a színházi előadások kiadványait legegyszerűbben a kiadóra, azaz az ügynökségre keresve találhatjuk meg. Az így megtalált rekordok adatai között kiemelt helyen szerepel a kiadó megnevezése, amely a passzív reklámozás egyik formája.

Szolgáltatások és Google

Az ügynökség internetes kommunikációbeli részvételét szolgáltatásainak irányából is megközelíthetjük aszerint, hogy a webes keresőfelületeken milyen hatékonysággal találhatunk rá a Pentaton szervezetre Ehhez a kísérlethez a Google keresőszolgáltatást használtam, keresőkifejezéseimet az ügynökség tevékenységi köreinek megnevezése adta (pl. rendezvényszervezés, turnék). Gyakorlati tapasztalatom szerint az ügynökség nincs előnyös helyzetben a többi, hasonló szolgáltatást nyújtó szervezettel szemben, a tevékenységi körökre irányuló keresés első 20 találati oldalán ugyanis egyetlen hivatkozással sem találkozhatunk, amely a Pentaton ügynökségre mutatna. (Ennek egyetlen kivételét a zenés színházi jogok szolgáltatás mutatta, amelynél a 6. találati oldal egyik hivatkozása tartalmazott egy utalást az ügynökségre, a weboldal megnevezése azonban elmaradt.) Az oldal hátránya a megtalálhatósági versenyben feltehetőleg annak köszönhető, hogy a felületen nem végezhetünk szövegre irányuló keresést, így a Google valószínűleg nem ismeri, ezért nem szolgáltatja a weboldal tartalmát rekordjai között.

A szolgáltatások felőli megközelítést képviselik a gyűjtőoldalak is. Néhány szolgáltatásgyűjtő oldal vizsgálatával általánosan megállapíthatjuk, hogy a Pentaton Koncert- és Művészügynökség nem szerepel kiemeltebb helyen, mint riválisai.

pentaton.hu