Fortepan - tézis 8.

A Fortepanról készült posztsorozatom utolsó bejegyzésében pontokba szedve összegzem az oldal téma és tartalomszolgáltatás közötti kapcsolatrendszerét.

A kontextus igénye: magán, a Fortepan alapoldálan a képeket lehet összefüggések között értelmezni. Az első kísérlet erre az időskála, mely segítségével időben helyezhetjük el a gyűjtemény képeit. További lehetőség a keresési opciókban rejtezik, különböző tuljadonságok szerint rendszerezhetjük a fotókat, így más-más kontextusba helyezve azokat. Meg kell még említeni a még esetlegesen előforduló képekhez tartozó háttérinformációkat is.
A Fortmapon az archívum képeit nem csak az előbbi összefüggésekben tekinthetjük meg, hanem készítésük helye szerint is.

Igény a perspektívára: az alapoldalon nem, azonban a két társoldalon a Fortemapon, és a FortePan megfejtések nevű topikban rengeteg lehetőség van a közösségi munkára. Az előbbiekben teljesülnek a közösségi munkára jellemző motivációk, mégpedig a teljességre való törekvés, gyűjtés, feltárás, lekérdethetősés módszerének egyedisége, asszociációk és egyéni teljesítmények szabad érvényesülésének lehetősége. Persze mint minden közösségi munkában, ebben is lehetnek redundanciák, de ezek véleményem szerint nem kedvtelenítik el a bedolgozó felhasználókat.

Igény az információk hitelesítésére: az oldalt látogatók körében nem merül fel kétség a gyűjteményt alkotó képek hitelességével kapcsolatban.

A komplexitással szemben támasztott igények: az oldal felépítése háttérbe szorul a képek értéke mögött. Az egész rendszer letisztult, csak a képgyűjtemény megjelenítésére koncentrál, mellőzi a web2-es sallangokat, szembe néz az ezzel járó előnyökkel és a túlsúlyban lévő hátrányokkal is.

A Fortepanról készült korábbi bejegyzéseim:
Fortepan - tézis 1.

Fortepan - tézis 2.

Fortepan - tézis 3.

Fortepan - tézis 4.
Fortepan - tézis 5.

Fortepan - tézis 6.

Fortepan - tézis 7.

Fortepan - tézis 7.

A Fortepanról készülő poszt-sorozatom sorban hetedik bejegyzésében a gyűjtemény technológiai oldalát igyekszem elemezni.

Mink van most?

A Fortepan -mint ahogy egy korábban megosztott posztomban is írtam- alapjában véve nem él a web2-es lehetőségekkel. Azonban az alapoldaltól függetlenül él egy Fortemap nevű térképes oldal is, ahol a felhasználók (indapass belépéssel) bejelölhetik a gyűjteményben található képeket azok készítésük helyszíne szerint. A Fortemap természetesen napjaink legelterjedtebb térképes szolgáltatását használja, a Google Maps-t. A Fortepan térképes szolgáltatása jelenleg béta veriójú.

Mi lehetne még?

A Fortepan alapoldala csak úgy kínálná magát a web2-es lehetőségek felé. Kezdjük ott, hogy egybe lehetne "fejleszteni" egy másik külön oldallal, a FortePan megfejtések nevű fórummal, ahol a hozzászólók a gyűjtemény képeinek háttérinformációs adatbázisát építhetik. A Fortepan alapoldalán belül ez egy nagyszerű tagelő, címkéző lehetőséggel élhetne tovább.
Másik lehetőségnek tartom, hogy az új képek jelenlegi, elég esetlen követését ki lehetne váltani egy RSS szolgáltatás bevezetésével.

Az oldal kéi gyűjteménye megérdemelné azt a lehetőséget is, hogy kedvenc képeinket pár gombnyomás segítségével belinkelhetnénk Facebookra, illetve "like"-olhatnánk, hogy barátaink és ismerőseink is megismerjék rajongásunk tárgyát.

A Fortepanról készült korábbi bejegyzéseim:
Fortepan - tézis 1.

Fortepan - tézis 2.

Fortepan - tézis 3.

Fortepan - tézis 4.
Fortepan - tézis 5.

Fortepan - tézis 6.

Fortepan - tézis 6.

A Fortepan szigorúan tartalmak megosztását tűzte céljaként maga elé. Az oldal maga csak a gyűjtemény közreadására szolgál. Azonban a gyűjtemény rendszerezéséhez szükséges egy tágabb értelembe vett internetes közösség bevonása, erre a célra jött létre a FortePan megfejtések nevű fóruma, illetve a ForteMap elnevezésű térképes alkalmazás. Ebben a két webes találkozóhelyben találhatunk a 6. tézis kérdéseire vonatkozó válaszokat, főképpen "a szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében" témájában.

Fortepan megfejtések topik lehetőséget ad a felhasználoknak a Fortepan képeinek tárgyszavazására (folszonómia). Ezt a lehetőséget kihasználva bárki (index fórumos hozzáféréssel) megoszthatja elképzeléseit egy adott, a Fortepanon fentlévő kép készítésének körülményeivel kapcsolatban. Igaz, hogy olykor a beszélgetések már-már átmennek retrofil területre, de elmondható, hogy a hozzászólók rendkívül értékes párbeszédet folytatnak egymás között.

Két csoportra oszthatóak a posztolók:

• az egyszeri, vagy ritkábban vissza-visszajáró, aki rövidebb hozzászólásokat ír, és általában csak egy-két velős információt oszt meg a belinkelt képről.
• a guru, aki sűrűn visszajárva, általában egy csokorba (posztba) szedett fortepanos képek háttérinformációról rántja le a leplet.

Persze elmondható, hogy a topik nem csak a képek rendszerezéséről szól. A már előbb említett retrózás is főbb vonulatát adja a beszélgetésnek, de sok más, a témába vágó oldal linkjét is megosztják a hozzászólók. További fontos beszédtéma helytörténeti jellegű: egy utcarészletről több, más időpontban készült képeket elemezve követik nyomon a tárgyalt hely történetét. Ez a tárgyalt hely legtöbbször egy frekventált, fontos hely lehet (Budapest), de számos más esetben más magyarországi település, illetve külföldi helység is érdeklődést kelt a topik közreműködőiben. Elmondható, hogy a Fortepan megfejtésekben rendkívül fontos, érdekes közösségi tudásmegosztás zajlik, ami a Fortepan gyűjteményének rendszerezéséhez, képeinek tárgyszavazásához nagyon fontos.

A Fortepan adja a nyersanyagot, ami nagyon jó alap egy jó képgyűjtemény megalakítására, de a topik (és annak közreműködői) adnak hozzá igazi értéket, közösségi tárgyszavazó munkájukkal.

A másik fontos szerep a Fortemapé, itt bárki hozzácsatolhatja egy képhez annak készítési helyét, így is építve a gyűjteményt. Az alkalmazást bárki használhatja, aki rendelkezik Indapass azonosítóval.

A két oldal nagyszerűen kiegészíti magát a Fortepan oldalát, azonban a Fortepan megfejtések topik és a Fortemap nem érhető el közvetlenül a gyűjtemény oldaláról, így kevesebb ember számára elérhetőek, és felfedezhetőek.

A Fortepanról készült korábbi bejegyzéseim:
Fortepan - tézis 1.

Fortepan - tézis 2.

Fortepan - tézis 3.

Fortepan - tézis 4.
Fortepan - tézis 5.

Fortepan - tézis 5.

Mostani posztomban a Fortepant, mint közösségépítő jelenséget vizsgálom.

• Közösség szervező erők

Régen tátongó űrt töltött be a Fortepan néhány évvel ezelőtti megjelenése a világhálón. Végre létrejött egy olyan gyűjtemény, amely segítségével egy eddig nem látott oldalát ismerhetjük meg a XX. századi magyar történelemnek. Régi, mások által értéktelennek tartott képek gyűjtése és közzététele ilyen egységesen eddig példanélküli volt a magyar interneten. Ugyan léteztek és léteznek ma is olyan blogok, gyűjtőhelyek, melyek régi, koremlékeknek minősülő fotókat gyűjtöttek, de eddig a Fortepan tudhatja maga mögött a legtöbb látogatót. Ez köszönhető a rengeteg képnek, amit a készítők az évek alatt összegyűjtöttek, illetve a Fortepan "jó sajtójának" is. Már az oldal létrejöttekor nagyon sok cikk, riport foglalkozott a Fortepannal, és készítőivel. Nagyon sokáig a kommunikáció szintjén a Fortepan egyoldalú dolog volt, nem rendelkezett olyan fórummal. ahol a témában érdeklődők megoszthatták gondolataikat.

Ma már azonban két helye is van az interakcióknak, a Fortepan Wiki, és egy indexes Fortepan Fórum. Míg előbbi leginkább a gyűjtemény képei változásainak követésére szolgál, utóbbi az archív fotók helyszíneinek azonosítására, és az érdeklődők közötti csevegésre szolgál.

• Közösségi társadalom

Nehéz felderíteni, hogy kik a Fortepan rajongói, használói, hiszen egy fórumban hozzászólók adatai sokszor nem publikusak. Azonban annyi megállapítható, hogy olyanok érdeklődnek a gyűjtemény iránt, akik fogékonyak lakhelyük vizsgálatára, szeretnék ismerni életterük történelmét, illetve az ott lakó emberek is érdeklik. Mindazonáltal, nem minden Fortepan megfejtések fórumozó lehet csak helytörténeti tudós: akárki építheti a gyűjteményt háttérinformációkkal, aki tisztában van lakóhelye változásaival, és ezt a gyűjteményben jelenlévő képekben kamazoztatni tudja.

• Közösség és hálózati szabadság

A gyűjtemény tudásbázisának építése most már nem egyoldalú, a két fórum és a térképes Fortemap alkalmazás segítségével közösségi jelenség.

A Fortepanról készült korábbi bejegyzéseim:
Fortepan - tézis 1.

Fortepan - tézis 2.

Fortepan - tézis 3.

Fortepan - tézis 4.

Fortepan - tézis 4.

A Fortepanról készült negyedik posztomban válaszokat keresek a követkető négy témában:

• az értékpluralizmus
• a hálózati tudásélmény
• a hálózati időélmény
• a hálózati térélmény

Az értékpluralizmus: a Fortepan "önző" módon nem kínál fel linkgyűjteményt hasonló tematikájú oldalak hivatkozásaival. Véleményem szerinte ennek két oka lehet:

1. Nincs az oldal témájában hasonló szolgáltató oldal, így nincs is miről tájékoztatni a látogatót
2. A Fortepan megelégszik a tartalomszolgálató céljával, a látogatót mint egyszeri szórakozásra várót képzeli el, aki nem akarja mélyebben beleásni magát a témában - így nem is olyan fontos további, a szubkultúrával kapcsolatos oldalakra mutató linkek elhelyezése

További észrevétel, hogy az oldal egysíkű (csak az információ - a képek és néhány alapiformáció - átadására összpontosít), nem akarja kihasználni a közösség erejét, úgy tűnik, mintha a készítők a felhasználót egy robotnak képzelnék el, amely csak megnézegeti a képeket és mikor azokat megunta, megy tovább. Ez is azt a véleményemet erősíti, hogy az oldal csak a felületesen nosztalgiázók számára jött létre.

A hálózati tudásélmény: az oldal itt is egyoldalú, az információ közlése a fő cél, nincs párbeszéd a készítők és a látogatók között. Persze lehet emailt küdeni a készítőknek, de nincsen az oldalhoz tartozó fórum, ahol a két fél között látható, megbízható interakció alakulhatna ki.

A hálózati időélmény: az gyűjteményhez hozzáadott tartalmak betagozódnak magába a képarchívumba, így nem kereshetünk közöttük a hozzáadás ideje szerint. Ugyanakkor a frissen feltöltött, megosztott képeket külön is megtekinthetjük. Így a visszatérő látogatók naprakészek lehetnek a gyűjtemény állapotával kapcsolatban.

A hálózati térélmény: a Fortepan erőssége a felhasználói felület. Imponáló az oldal letisztultsága, láthatóan nem akarták elvonni magáról a gyűjteményről a figyelmet egy "teleflashezett" dizájnnal. A Fortepan felületének egyszerűsége keretet ad a nyugodt képnézegetéshez. Nagy ötlet az időcsúszka, melynek segítségével időben "utazhatunk" a képek között (manuális - felhasználói irányítással - és automata - automatikus képléptetési üzemódba kapcsolhatunk). A frissen feltöltött képek külön is elérhetők, mint ahogy szereplők, tárgyak és helyszínek között is kereshetünk, böngészhetünk.

Update: Előző posztomhoz szóló kommentben felhívták a figyelmemet egy új kezdeményezésre, melynek keretén belül végre a közösség is bekapcsolódhat a gyűjtemény rendszerezésébe, a képekhez személyes információik hozzáfűzésével.

További kellemes meglepetés egy fórum létrehozása, amely segítségével a képarchívum fotóinak tárgyszavazásai megtörténhet, a fórumban a közösség tagjai kommentárt fűzhetnek egy-egy képhez.

Harmadik meglepetés a korábban már eszembe jutott lehetőség: egy a fortepan adatbázisával összekötött térképes rendszer, a Fortemap.

Ezek a bővülések egyre magasabb szintre emelik az eredeti elképzelést, egyre élvezhetőbb, és megunhatatlan szolgáltatássá teszik a Fortepant.

A Fortepanról készült korábbi bejegyzéseim:
Fortepan - tézis 1.

Fortepan - tézis 2.

Fortepan - tézis 3.

Fortepan - tézis 3.

Korábban két bejegyzésben foglalkoztam a Fortepannal, a korszakalkotó privátfotó archívummal. Most következzék a harmadik rész.

Ebben a posztban igyekszem képet alkotni:

1. Az adatbázisban megjelenő tartalmakról; az elsődleges, illetve másodlagos információk Fortepan-beli jelenlétéről,
2. milyen számbeli arányban vannak jelen a következők: hozzáadott háttéranyagok, - információk; vélemények, reakciók; előállított és birtokolt információk elérhetővé tételére; a képanyag előállítóira és birtoklóira (honlap készítői) vonatkozó tudásanyag.

1. A honlapon megjelenő tartalmak számszerűsége: jelenleg az oldal tanulsága szerint 7939 darab, többségében fekete-fehér fotót lehet a webes felületen megtekinteni.
2. Sajnos az oldalon elég gyér a képekhez tartozó háttérinformáció, rengeteg képen csak helyszínre vonatkozólag szolgálnak rövid adattal (országra szólóan), viszont az utóbbi időben egyre több fotóhoz tartozik bővebb adat a készítés körülményeiről, például a képen látható tárgyakról, helyszínekről.
   Továbbra sincsen lehetőség az oldalon reakciók, vélemények hozzáfűzéséhez, pedig sok előnyt jelentene a közösség bevonása az oldal fejlesztésébe, a képek rendszerezésébe.
   A képanyag előállítói sok esetben ismeretlenek (nem egyeznek meg a birtoklókkal - az oldal üzemeltetőivel, azonban nem tudni hogy melyik kép milyen forrásból származik), így megérthető, hogy sok helyütt nem sikerült több információt találni a fotón látottakhoz.

Fortepan - tézis 2.

Előző posztomban szó volt a Fortepan általános jellemzőiról, létrejöttének okáról, illetve egy kis kritikai kommentár segítségével bemutattam az oldal pozitívumait és negatív tulajdonságát.

A Fortepan létrejöttének céljai a következők: régmúlt idők magánfotóinak gyűjtése és azon fotográfiáknak az internetet használók közösségével való megosztása. Véleményem szerint a gyűjtemény látogatói két fajtába sorolhatók: a kutatók, és a nosztalgiázó érdeklődők, akiknek ugyan nem feltétlen van a képekkel közvetlen személyes kapcsolatuk, azonban ifjúságuk megidézése okán használják az archívumot.Az oldal nagy előnye, hogy létrejötte előtt nem volt egy egységes hely, ahol tartalmát meg lehetett volna tekinteni mind a világhálón, mind a világháló előtti való világban. A képek gyűjtési módjának sajátossága, hogy egy eddig feldolgozatlan szegmenst vett célba, az 1900 és 1990 között készült magánfotókat. Ugyan régen is léteztek különböző helytörténeti és egyéb gyűjtemények, melyeknek kiállítási tárgyai olykor lehettek régi magánfotók. Az internet világában is előkerültek különböző privátfotós gyűjtemények, de azokat valamilyen más cél miatt mutatták meg a nyilvánosságnak (a FSZEK Budapest-képarchívuma, és különböző, eltérő témában íródott blogok).

A Fortepan tartalmát többségében eddig felkutatlan képek adják. A két alkotó, Szepessy Ákos és Tamási Miklós a fotográfiák többségét lomtalanításokkor szerezte be. Ennek következtében a tartalom előállítói nem azonosak a tartalom szerkesztőivel, rendszerezőivel. Emiatt pedig a képekhez tartozó háttérinformációk elég szegényes mértékben állnak az oldal fenntartóinak rendelkezésére. Így ahol nincsenek információk a kép készítésével kapcsolatban, ott a fotón jelenlévő részletekből, tárgyakból, épületekből következtetnek a fotózás helyszínére és időpontjára. A gyűjtemény két alapítója mellé az idők folyamán további fejlesztők csatlakoztak, így segítve az oldal fejlődését, illetve a képek rendszerezését. Az oldal törzsét alkotó archívum egy élő, fejlődő gyűjtemény, a szerkesztők további képes felajánlásokat is szívesen fogadnak.

Azonban maga az oldal - ahol a képek megtekinthetők - statikus, sajnos nem használja ki a web2 újdonságait. A fejlesztők nem vonják be a látogatót az oldal képeinek rendszerezésébe, így óriási ziccert kihagyva. Hatalmas lehetőség lenne egy sima címkézési lehetőség hozzárendelése az archívumhoz, mellyel a látogatókat is bevonhatnák a gyűjtemény fejlesztésébe. Hogy ezt ezidáig mért nem tették meg több okra is vissza lehet vezetni. Az első talán, hogy az oldal célja nem egy jól kimunkált folkszonómiára épülő adatbázis szolgáltatása, hanem egy elmélyült képnézegetős hangulat előteremtése. A lehetséges második ok: a készítők nem akarják minden jött mentre rábízni a rendszerezést, mert tagekből túl sok eltérő varáció születnek és talán több kárt okoznának ezzel az egységes gyűjtemény kidolgozása ellenében, mint amennyi haszon származna belőle. A harmadik, kevésbé valószínű verzió a pénz-, illetve munkaerőhiány, hiszen kis munkaerő befektetésével nagy előrelépést lehetne tenni a folkszonómia eszközeinek bevezétésével.

További lehetőségek lehetnének a képes adatbázis más web2-es technológiával való egybegyúrásakor is. Elég csábító feature lehetne a képekhez helyszíneket kötni a google térképszolgáltatása segítségével, vagy még hogy tovább menjünk: a képen lévő beazonosított tárgyakhoz, helyszínekhez, épületekhez kapcsolódó wikipédia szócikkeket is köthetnénk.

Fortepan - tézis 1.

Az ember mindig szereti kutatni a múltat, van aki kíváncsiságból, a múlt megismerése miatt; sokan pedig saját emlékei felidézésének céljából - a Fortepan ezen kívánalmak kielégítése miatt jött létre.

Baráti körömben nagy népszerűségnek örvendenek azok az oldalak, melyek egy letűnt kort idéznek meg képek segítségével. Ezen weblapok száma egyre csak nő, mind újabb és újabbak jelennek meg a magyar interneten is. A Fortepan nem olyan régen jelent meg a webes kultúrában, és rögtön nagy szeletet hasított magának a piacon. Nincs is mit csodálkozni ezen, ugyanis az archívum szépen kidolgozott kezelőfelülettel rendelkezik. A képes adatbázis jelenleg 7939 darab képet tartalmaz, és legfőbb erénye, hogy ezen fotográfiák mind-mind amatőrfotók. Az anyagok amatőrségében rejlik a Fortepan nagy előnye, hiszen ezen képek nagy része még soha nem volt a közönség által megtekinthető - így egy eddig be nem töltött űrt teremt meg -, illetve mivel az utca embere készítette magának, így a letűnt korok emlékei után kutató búvárok sokkal intimebb közelségbe kerülnek a múlt hétköznapjaival és azok embereivel.

Az oldal Szepessy Ákos és Tamási Miklós ötletéből indult ki, mikor is kitalálták, hogy a mások számára értéktelen magánfotókat bedigitalizálják, és egy gyűjtöhelyen megtekinthetővé teszik azokat. Ily módon kaptunk az alkotóktól egy 1900 és 1990 között készült képekből álló nagyszerűen böngészhető képtárat. Mivel az időbeli skála nagyon széles, így az érdeklődők száma is nagy lehet, főleg azoké, akik személyes emlékeikkel is kötődhetnek egy-egy kép témájához, hangulatához és helyszínéhez.

Az oldal felépítése nagyon letisztult, kár is lett volna agyonbonyolítani, hiszen úgyis maguk a képek a lényegesek. A böngészéshez fő eszközként kaptunk egy időcsúszkát, amin tetszés szerint lépkedhetünk a különböző évben készült képek között. Ebből is látszik, hogy a lap legfőbb rendszerezési eszköze az idő, ez jelenti az egész képtár legnagyobb előnyét és egyben hátrányát is. Előny azért, mert így mint egy folyamat eseményeire tekinthetünk a képeket nézve, a történelem jobban befogadható az év szerinti rendszerezéssel. Ugyanakkor hátrány, mivel kapunk egy csomó, időben egymás után készült képet, melyek nincsenek más tekintetben összefüggésben egymással. Hozzá kell tennem, hogy az alkotók bevallása szerint nagyon sok kép "lomizás" útján került hozzájuk, ezért nem túl sok háttér információt szerezhettek a fotókkal kapcsolatban.

Az oldal eddigi rövid története alatt sok kritika hangozhatott el a tárgyszavazás és különböző háttér információk hiánya miatt. Azonban a gyűjtemény létrehozói próbáltak javítani a helyzeten, mivel megjelentek képhez köthető információk is, így az archívum sokkal jobban be tudja tölteni feladatát.

Ugyan a weblap küzd még hiányosságokkal - elsősorban a rendszerezés, és a kereshetőség területén -, de témáját, tartalmát és filozófiáját tekintve hatalmas lehetőségek előtt áll. Mind a letűnt korok kutatói és a nosztalgiázó szelleműek nagy örömüket fogják lelni használatában.

e-Zine

Modern, hírfaló vilángunkban az emberek minél naprakészebbek szeretnének lenni. A XXI. századra a tudás és a jól tájékozottság könnyebben elsajátíthatóvá vált az olyan univerzális találmányoknak köszönhetően, mint az internet. A világháló népszerű válásával az azon felhalmozott információk mennyisége és minőségbeli eloszlása is nőtt. Így a megfelelő információ beszerzése is körülményesebbé válik, hiszen olykor már a mennyiség a minőség rovására megy.

Ahhoz, hogy az ember jól tájékozott legyen, illetve hogy az információkat minél gyorsabban vehesse magához, nagyon hasznos megnéznie az e-Zine nevezetű szolgáltatást, melynek segítsével friss cikkek és hírek kötött böngészhetünk, és olvashatjuk azokat. A tartalmakat tizenegy téma szerint csoportosították, és a legfrissebb hírek, a legnépszerűbb oldalak és blogok tartalmát feedelik. A választék a komolyabb hírektől az utazási cikkeken át az autós blogokig terjed. Feltehetjük a kérdést: hogy ha az e-Zine csak simán feedeli a különböző oldalak tartalmát, akkor ez milyen előnyöket jelent nekünk?

Az e-Zine ugyan csak egy hírolvasó, különböző tematikájú honlapok és blogok figyelése céljából, azonban ezen egyszerűsége nem adhat okot arra, hogy értelmetlennek tekintsük. Ugyan ma már minden böngészőben feliratkozhatunk webes tartalmak hírfolyamaira, azonban itt, az e-Zine keretein belül sokkal egyszerűbben, egy helyen begyűjthetjük napi betevőnket információéhségünk csillapítása érdekében.

Az oldal segítségével gyorsabban értesülhetünk a minket érdeklő témákban született hírekről, és a tartalmi rendszerezésnek köszönhetően jóval célorientáltabban is kereshetünk az újdonságok között. Azoknak, akik még nem nagyon járatosak a web világában és csak ismerkednek a különböző honlapokkal, még nagyobb segítséget jelent az e-Zine, mert könnyebben megtalálhatják az őket érdeklő weboldalakat, így máris otthonosabban mozoghatnak a világháló magyar részlegén.

Filmhiradók online

Napjainkra nagyon hangsúlyos terület lett kulturális örökségünk védelme a digitalizálás segítségével. Mostanság olyan adatbázisok születnek, melyek régi, múlt századi képeket gyűjtenek, akár különböző témájú magánfotókról, vagy budapesti képekről legyen szó. Hála Istennek ezen törekvést ott fent, a Magyar Nemzeti Filmarchívumban és az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban is érzékelték, és egy csokorba gyűjtötték a régi, 1914 és 1943 közötti filmhiradókat.

A Filmhiradó online remek gyűjtőhelye a régi filmhiradóknak, az oldal kivitelezése is szépen sikerült - biztos tanultak a magyarorszag.hu fiaskójából - és igéretükhöz híven felhasználóbarát is lett az egész adatbázis. Nem csak nagy mennyiségú, értékes filmanyagot tekinthetünk meg ingyen, de akár mi magunk is címkézhetjük a videókat, hozzászólásokat írhatunk, utóbbi kettőt természetesen regisztráció után.

Az oldal készítői maguk rendszerezték a valóban egyedülálló gyűjteményt: témák, személyek és helyek szerint rendszerezve böngészhetünk a hiradók anyagai között. Nem utolsó sorban ők is ellátták címkékkel a videókat, így aki nem bízik a folkszonómia amatőr címkézőiben, az is kap valami kis segítséget tárgyszavak formájában, egységes rendszer keretében. Az adatbázis a tageken kívűl is hasznosítja a mai web 2.0-ás eszközöket: iwiw-en bejelölhetjük, facebookon kifejezhetjük rajongásunkat, twitteren követhetjük és blog formájában olvashatjuk és nézhetjük a gyűjtemény legújabb tagjait.

Úgy hiszem, az oldal nagy szereppel bír, ilyen témájú és mélységű, felhasználóbarát adatbázis még nem született hazánkban. Kötelező annak, akit érdekel a történelem, vagy csak egyszerűen kíváncsi, hogy milyen lehetett a múlt század első felében élni, hiszen aki nem csak dübörgő tankokat meg fehér lovas Hortyt szeretne nézni, az is megtalálhatja a szívéhez közelit: életképeket nézhetünk és a világ akkori történéseit is megtekinthetjük a korabeli filmhiradók segítségével, online.

Inframap

Költözés után nem tudod, hogy mi hol van a közeledben? Be kéne fizetni egy csekket, de még interneted sincs, és nem tudod hol van a legközelebbi posta? Elfogyott otthon a tej, de nem tudod, hogy hol van lakhelyedhez közel tesco? Az előbbi kérdések minden nap emberek tucatjainak aktuálisak, és eddig csak nagy utánajárások során derülhetett ki a válasz. De ez után, a poszt után remélhetőleg könnyebben találhatod meg a szükségleteidnek megfelelő szolgáltató intézményt.

Az Inframap egy csodálatos megoldás az fentebb felsorolt problémák kiküszöbölésére, mivel ez egy térképes adatbázis, melyben kereshetünk különböző szolgáltató intézmények, boltok, iskolák, közintézmények között. A rendszer a Google Maps ingyenes térképes szolgáltatását használja, melyen valószínűleg nem kevés munka árán a fejlesztők bejelöltek olyan közhasznú dolgokat, mellyek a legtöbb ember mindennapi életében létszükségesek. Elég megadnunk a keresett címet, és kezdődhet is a böngészés a térképen elhelyezett jelzések segítségével. Ezen jelzések hat csoportba vannak leosztva, így igényünknek megfelelően célorientáltan kereshetünk, vagy csak felfedezhetjük lakhelyünk közelében elhelyezkedő szórakoztató helyeket, ATM-eket, vagy akár a sportolási lehetőségeket.

Aki pedig még célorientáltabb akar lenni az használhatja a legközelebbi pont funkciót, mely segítségével csak különböző szolgáltatás fajtákra kereshetünk, mely alapján például kiderülhet, hogy a Tenkes utcától körülbelül hány méterre van gyógyszertár. Persze még vannak homályos foltok az adatbázisban, esetemben nem találta meg a lakhelyemtől egy háztömbre található patikát, a legközelebbit több, mint egy kilométerre helyezte el. Aztán mikor meg akartam keresni az általános iskolámat, mely kábé kétszáz méterre van, azt sem találta meg, lehet hogy azóta bezárták. De akkor mit keres ott az a sok gyerek minden hétköznap?

Mindegy, a galibákat betudhatjuk annak, hogy talán a XXII. kerület valamiféle mini Bermuda-háromszög. Na, de ez csak szőrszálhasogatás részemről, az Inframap egy nagyon hasznos eszköz, és meleg szívvel ajánlom mindenkinek!