Képregény.net tézis 8.

Fejlesztések

A honlap maga arra a célra, amit saját magának megfogalmazott, teljesen megfelel. Szerzői jogi problémák miatt elsődleges információt legálisan nem szolgáltathat, de ha azt tekintjük számon, hogy a másodlagos információ a képregényrajongók nagyjának elég – hiszen gyűjtőszenvedélyük miatt úgyis beszerzik a számukra tetsző produktumokat – akkor nem is kell ennél többet szolgáltatnia.

Az egyetlen probléma talán az archívum ömlesztettségével van. A hír-, cikk- és moziarchívum ömlesztve tárja elénk az összes cikket azon a témán belül, így a egyszerű böngészés körülményessé válhat. Címkefelhő nincs, viszont a keresésbe egy-egy kulcsszó beírásával hatékonyan lehet keresni a rejtett tegek között, így releváns információhoz jutva.

Esetleg egy eseménynaptár az, ami segíthetné legalább a rendezvények közti eligazodást. A hírarchívumon kívül nem lehet megtekinteni sehol a közeljövőben megrendezésre kerülő, vagy a nemrég lefutott börzék listáját, pedig ez némely esetben igencsak elvárt lenne, annak ellenére hogy az adott rendezvény elteltéig az adott hír valószínűleg nem csúszik le a kezdőoldalról.

Mindent összevetve a honlapot megfelelőnek tartom az általa választott tartalom szolgáltatására, és a felhasználói közösségnek nincs is szüksége annál többre, amit az nyújthat, bármilyen egyszerű is ez valójában.

Képregény.net tézis 7.

Igazodás a web 2.0-hoz

A honlapról a tényleges webkettes alkalmazások hiányoznak, vagy legalábbis kissé gyéren találhatók csak meg. Telepíthető alkalmazás a honlapon nincsen, kivéve, ha az RSS feed olvasót annak nem vesszük. Ez, tekintve, hogy a honlap úgy üzemel mint egy átlagos blog vagy hírportál, mondhatni teljesen természetes jelenség.

Bár maga a honlap nem rendelkezik említésre méltó beépített webkettes alkalmazásokkal, mégis képes kielégíteni az igényeket, hiszen feladata nem annyira a szórakoztatás, mint a hírszolgáltatás és a közösség építése. Integrált alkalmazásokkal nem rendelkezik, de külső webkettes alkalmazásai vannak. A képregény.netnek van saját youtube fiókja, ahova az újonnan alakult filmes részlegéhez tölti fel a képregényekből adaptált mozifilmek bemutatóit. Ezen kívül, mint a közösségre építő portál, természetesen megtalálhatók a facebookon is, ahova kisebb híreket és nyereményjátékokat töltenek fel folyamatosan.

A honlapnak külső, nem integrált fóruma van (egy külön erre kialakított domainen), ami azonban ugyanúgy visszalinkel a honlapra, és ami különösebb testreszabottság nélkül egészíti ki az alap igényeket – a hozzászólás és az adatok rögzítése lehetséges, ennél nincs is szükség többre, bár a kinézet kisség talán túl egyszerű, mondhatni kopár.

Nincs is azonban a honlapnak szüksége több alkalmazásra, mert úgyis mindig a közösségi része lesz igazán lényeges.

Képregény.net tézis 6

Felhasználói aktivitás

A honlap számra nagyon fontos a rendszeres visszajelzés felhasználóitól, a rendszer üzemeltetői mellett legalább olyan fontos szerepet töltenek be ők a hozzászólásaikkal a tartalom jobbá tételében.

A privátszféra és magány

A honlapnak nincsenek problémái a szerzői vagy a személyiségi jogokkal. A magány elkerülésére és kiküszöbölésére a honlap nem egészen alkalmas annak ellenére, hogy kifejezetten közösségi bázisú. A mindennapi magánytól menekülők tehát nem tarthatják a honlapot magát megváltásnak ettől a való életi elszigeteléstől, így függőség iránta, és a felhasználás rossz, túlzott aktivitása nem tud kialakulni. A felhasználók nagy része a magánéletében is hajlamos a honlap témájával foglalkozni, hiszen sokkal inkább hobbira épül, mint bármi másra. Éppen ezért, ha függőség alakul ki, az sokkal inkább a képregények és azok világa iránt jelenik meg mintsem az internetes közeg iránt, amit a honlap nyújt.

A közeg és közösség ezen honlap, és maga a téma szempontjából nagyon erős, ezért természetes, hogy a visszajelzések és az „életjelek” mindennaposak, a reakciók természetesek. A felhasználóknak minden esetben lehetőségük van az önmegnyilvánulása a hozzászólásaikban és a fórum topikokon belül, éppen ezért a további vágy ennek felkeltésére nem jön elő.

Birtoklásvágy – felhalmozás

Ha kifejezetten a tárgyi vonatkozását nézzük eme témának, akkor a képregényes társadalom nagy részére kifejezetten jellemző a gyűjtőszenvedély, hiszen mindenki meg akarja szerezni a kedvenc sorozatának azon füzeteit, amikkel még nem rendelkezik, visszamenőleg is. Birtokolni ezeket a tárgyakat olyan örömmel és büszkeséggel tölti el a gyűjtőt, amire lehet semmilyen internetes közeg nem képes.

De lehet ez a birtoklási vágy ezen a témán belül az interneten is megjeleníthető? Talán csak azzal, ha a honlapon belül, regisztrálás után listát készíthetnek az általuk birtokolt képregényekről és azokat „közzé téve” nagyobb eséllyel lennének képesek beszerezni hiányzó darabjaikat. Ez a közeg kifejezetten materiális, bármi egyéb birtoklása itt nem olyan hangsúlyos.

Képességek fenntartása és a hozzáadás

A honlap folyamatosan frissül, a felhasználók folyamatosan újabb és újabb információk birtokába jutnak ahogyan érkeznek az új kiadványok. Ebben tehát nincs hiány. Emellett, ez a közeg nem igényel állandó részvételt, és azt, hogy az egyén naponta minden órában lefrissítse a kezdőlapot, vágyva az új információ után.

Képregény.net tézis 5.

A közösségi igény és szerveződés

Ahogy azt korábban is kifejtettem már, a képregényes társadalom kifejezetten közösségi beállítottságú – éppen ezért a szolgáltatás maga meglehetősen jól beilleszkedik azoknak az igényeibe, akik a honlapot látogatják.

A honlapon lévő felhalmozott tudás, a cikkanyag és a kritikák mind csak egy részét (bár nagyobbik részét) képezik annak a nagy egésznek, mit a honlap maga ténylegesen nyújt. A cikkekre érkezett hozzászólások olyan kiegészítésekkel és kritikákkal szolgálnak, amelyek mind hozzáadnak az eredeti cikk értékéhez. Nem egy olyan cikket lehet találni, hol egy-egy hozzászóló pontosította a nála valószínűsíthetően „professzionálisabb” egyén leírását, s ez a hozzászólás bekerült mint szerkesztés az adott cikkbe. Ebből az is látszik, hogy ezen a honlapon, és gyakran ebben a témában nincsenek igazán professzionális vagy amatőr információ szolgáltatók – itt mindenki olyan rajongója a témának, aki valamit mindig érdemesnek lát hozzátenni.

Közösségi rétegződések különböző szintjei

A képregények szeretete nem csak a fiataloké. Mondhatni nagyon sok a honlap fenntartói közül (gyerekszemmel) már idősebbnek mondható, de a nemzedékek közötti rétegződés nem szab semmiféle határt, nem emel falat a téma iránt érdeklődők között. A honlap alapvetően a jelenlegi megjelenő képregényekkel foglalkozik, nem pedig a retro, régi korra visszatekintőkkel. De azt le kell szögezni, hogy nem egy múltidéző újrakiadás került már be a honlap híranyagába, amire ugyanolyan figyelmet fordítottak mint az eddigiekre, ha nem többet. A múltidézés mondhatni divattá vált a mai világban, az emberek egyre inkább előnyben részesítenek mindent ami retro. Ez részben igaz jelen esetünkben is, és még mindig sok kellemes hozzászólás érkezik egy-egy Tin-tin kiadás vagy Asterix megjelenéssel kapcsolatos cikkre. Eze kívül fontos megemlíteni, hogy az „Asterix” kulcsszó a legelső helyen van a népszerű keresések listájában – a retro tehát itt is divat.

A regionális rétegződés nem kifejezetten jellemző a honlapon belül. Mivel a Magyarországi kiadásokkal és hírekkel foglalkozik a honlap, a magyar lakosság számára, ezért kifejezetten az itteni lakosok lehetnek inkább érdekeltek ennek a honlapnak a témájában. Ez nem tekinthető kiközösítésnek – ha egy külföldi magyar elszánt arra, hogy akár külföldre megrendelje a kiadványokat, minden bizonnyal megteheti, de valamivel kisebb ennek az esélye, mintha egy környéki lakos teszi ugyanezt. Ennek ellenére, kifejezetten tartalomszolgáltatási szempontból nem szab határt a honlap, ennek ellenére a látogatók zöme, ha nem mind, kifejezetten magyarországi lakos.

Hálózati szabadság

A képregényekkel leggyakrabban felmerülő hálózati szabadság problémája a szerzői joggal kapcsolatos fenntartások. Tekintve, hogy az adott honlap maga nem rendelkezik elsődleges információforrással, ez nem jelent akkora problémát amelyet egyébként adhatna, ezen kívül jelen esetünkben a megjelenéssel kapcsolatos belső információkat mind a kiadóktól közvetlenül szerzik be.

A véleményszabadság nagy, természetesen, hiszen az eddigiekben is mindig hangsúlyoztam, hogy a kritikák és a különböző cikkekre érkezett hozzászólások mind mind hozzáadnak a szolgáltatott információ mennyiségéhez, és a problémákat nagyon emberien, civilen meg tudják beszélni a honlap felhasználói.

Aképregény.net kimarad a fogyasztói társadalom szférájából – szolgáltatásai természetesen ingyenesek, hiszen sokkal inkább emlékeztet egy blogra, mint egy adatbázisra. A témával kapcsolatban a fogyasztásban csak a kiadói honlapok vesznek részt, és azok a bazár honlapok, ahol a magánembereknek lehetőségük van viszonteladni felhalmozott képregényeiket.

Képregény.net tézis 4.

Értékpluralizmus

Egy átlagos, ma az internetet rendszeresen böngésző egyénnek már kiforrott véleménye van arról, hogy mit akar látni, hogyan akarja, hogy a számára fontos információ tálalva legyen. Megvannak számára bizonyos értékek, amik a honlapon tartják őt, és van rengeteg más érték benne, amiket ugyancsak szeretne felfedezni.

A képregényeket kedvelők nagy általánosságban művészlelkek, kissé talán filozofikus beállítottságúak, vagy egyszerűen csak szeretnek a képes történetek világába elvándorolni. Tekintve, hogy a téma iránt érdeklődők általában rendkívül nyitottak sok más érték és téma felé is, fontosnak gondolható, hogy a témában szolgáltató honlapok is elősegítsék számukra a sokféleség lehetőségét. A honlap témája azonban nagyon merev és szigorú: szinte abszolút nincsen más kapcsolódási pont, amivel kilépne a saját témájából.

Egyetlen egyet tudnék kiemelni, ez pedig a Moziarchívum. Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy egy képregényekkel foglalkozó honlap cikkeket ír filmekről is, de a filmek témáját megfigyelve rögtön megérthetjük ezt is: mind egytől egyig valamiféle adaptáció, melynek eredetije egykor képregényként is megjelent. Ez azonban nem ad kellőképpen teret az ember értékpluralizmus kielégítésére, ezért azt kell mondjam, hogy ebben a szempontban a honlap alul maradt sok rajongó egyéni blogjával szemben.

Hálózati tudásélmény

A képregényrajongók között mindenki rendelkezik egyfajta alaptudással, mely az adott témához köti, éppen ezért gyakran nem is az a lényeges, hogy ki mennyi tudással bír, hanem hogy a saját véleményét hogy képes másoknak úgy átadni, hogy abból tudás legyen. Ez talán egy kicsit furcsa megközelítése a tudásélménynek, de ezen a témán belül a hangsúly mindig is a véleményeken volt, sosem a tárgyi tudáson.

Érdekes módon a képregény.neten egy meglehetősen rugalmas hierarchia alakult ki. A cikkírók és kritikusok elindítanak egyfajta vitát az általuk feltöltött tartalommal, amikhez a hozzászólásaikkal minden egyes felhasználó hozzáad egy kicsit. Itt a tudásélmény sokkal inkább egyfajta közösségi véleménymegosztás, mint tényleges tudásátadás.

A téma speciális, de mivel az érdeklődőknek rendkívül sok lehetőségük van arra, hogy átadják másoknak a tudásukat – hiszen mindig is jelennek meg újabb és újabb kötetek, melyekről véleményt lehet írni – ezért a specialitás ellenére is változatos és sokszínű a hozzászólások mennyisége. A főoldalon kívül pedig gyakran vonul el a diskurzus a fórumok topikjaiba, ahol tovább folyik a beszélgetés, hiszen majdnem minden, a honlapra felkerülő cikknek, további tematikai bontásban van saját fórum topikja.

A bővítés tehát folyamatos, és az egyes téma mindig úgy van tálalva, hogy az adott cikkből még a laikus is annyi információt szűrhessen le és érthessen meg, amennyi neki kell. A további, mélyebb tudás feltárására mindig ott vannak a hozzászólások és fórumok.

Hálózati időélmény

A honlap magyarok által van szerkesztve, magyar témáról szól és kifejezetten a hazai közönség számára készül. Éppen ezért az időzónákból fakadó problémák ezen honlap esetében nem jelennek meg, a cikkekre általában a felkerülésük után néhány órával már érkeznek hozzászólások, és az adott „vita” gyakran már azon a napon lefolyik.

Érdekesnek mondható, hogy ezen a honlapon az időélmény meglehetősen szűk, ám ez nem jelenti azt, hogy nincsenek több napig tartó beszélgetések. Ezek legtöbbje a fórumok topikjaira szűkül, mert a honlap főoldalán megjelenő cikkekre általában csak az első napon érkeznek megjegyzések. Ez valamiféle néma megállapodásnak is mondható, vagy talán a felhasználók maguk akarják „tisztán tartani” a főoldalt, ez számomra megmagyarázhatatlan maradt. Talán csak úgy gondolták, hogy a főoldalon a frissítések folyamán hamarabb elvesznek a cikkek, hiszen azok egy idő után lecsúsznak a kezdőoldalról, míg a fórumon az új hozzászólást kapott topikok mindig az oldal elejére ugranak.

Hálózati térélmény

A honlap nemrég dizájnváltáson ment keresztül. Amikor elkezdtem írni a cikket, a kezdőlap tetején található volt egy kis slide frame, ami folyamatosan pörgette a négy legfrissebb hírt a feltöltések közül, ezen kívül a színséma és az elrendezés is egy kicsit más volt. Alapjaiban viszont minden maradt a régiben, és az új dizájn semmiben sem akadályozza a felhasználókat a jó navigációban. Nem történtek drasztikus átrendezések, nem szűntek meg, íródtak át menüpontok, tehát a honlap továbbra is egyszerűen navigálható, a váltás nem tett semmiféle kárt benne. Az egyértelműen képregényes, színesebb dizájnt egy sokkal „realisztikusabb” váltotta fel, ami azonban sokkal inkább megfelelő lenne egy elsődlegesen filmekkel foglalkozó honlapéhoz.

A honlapon torzulás, vagy túlzott ragaszkodás a virtuális térhez nem figyelhető meg. A dizájnváltás nem okozott semmiféle káros visszahatást, és a felhasználóknál sem alakult ki ’függőség” a honlap nyújtotta tér iránt. A honlap még a regisztrált felhasználóknak sem nyújt olyan otthonosságot, amihez túlzottan ragaszkodnának, ezért a kiszakadás sem jelent semmiféle veszélyt. A honlap kifejezetten megmarad a témájában, egy egyszerű hírportál szerű kinézettel, különösebb testreszabási lehetőségek nélkül.

Képregény.net tézis 3.

A honlapon megjelenő tartalom

A témával kapcsolatban elsődleges információ maguknak a képregényeknek az oldalra való feltöltése lenne. Rengeteg olyan honlap van, gyakran szerzői honlapok, ahol olvashatók néhány oldala képregények, esetleg csupán néhány kockából álló rövid, csattanós történetek. Vannak olyanok is, ahonnan hosszabb füzetek vagy kötetek letölthetők, nem egy, gyakran inkább külföldi honlap foglalkozik ezen képregények szkennelésével és webre való feltöltésével. Másodlagos információ jelen esetünkben a képregények beszerzéséről, a készítőkről, rendezvényekről szóló információ, nem pedig a képregény maga.

Mondhatni rögtön ránézésre elmondható: a honlap csakis másodlagos információt szolgáltat. A lapon nem találhatók meg maguk a képregények amelyekről leírást ad, még példaoldalak, ízelítők is nagyon ritkák a honlapon belül. Csupán a linkek között található néhány olyan honlap, melyeken egypercesek és rövid képregények olvashatók, ezek általában szerzői honlapok, de a képregény.net maga kifejezetten másodlagos információforrásként üzemel. A honlap tehát az előállítókról, az intézményekről és a dokumentumokról magukról ad információt, valamint a kritikai cikkekben összefüggést teremt más munkákkal vagy területekkel.

Elsődlegesen kétféle tartalmat szolgáltat a böngésző számára a képregény.net: aktuális híreket, valamint kritikákat. Ahogy a korábbiakban is kifejtésre került, a honlap egyfajta mix a hírportálok és blogok között, elsődleges és szigorú tematikai megosztással. Éppen ezért ez a felosztás érthető, azonban meglehetősen sekélyes, ezért érdemesebb belemenni a részletekbe.

A tartalom megoszlása

Ahogy az előzőekben már leírtam, a honlap gyakran szolgál ajánlókkal és egyszerű megjelenési dátumokkal, felhívásokkal. Ezek azonban sohasem úgy kerülnek terítékre, ahogyan azt az origo vagy az index „hasábjain” olvasná az ember. Érdekes módon a hírek terítése meglehetősen közvetlen, és minden hír párban van az adott szerkesztő véleményével, így rögtön egy kritika is adatik a hír mellé.

A szerzői kritikák maguk minden esetben egy-egy képregénnyel kapcsolatosan készülnek, az egyes élménybeszámolók a rendezvényekről ritkák. Tekintve, hogy az egyes cikkekre a regisztrált tagok (ami ingyenes, bárki beregisztrálhat a honlapra) hozzászólásokat írhatnak, ezek a kritikák nagyon gyakran válnak vitaindítókká. Ezen kívül a tartalomszolgáltatás mondható egy kicsit interaktívnak: egyes hozzászólásokból bizonyos adatok nem egyszer kerültek már be a cikkekbe, vagy kiegészítésként, vagy helyesbítésként. Ezért akár azt is mondhatnánk, hogy a honlap rendelkezik halovány web 3.0-ás elemekkel, ahol már a „közönség” akinek a tartalmat szolgáltatják is aktívan részt vesz a tartalom előállításában. Bár, mivel ez a honlap csupán másodlagos információkat ad, nem lesz annyira nagy hatása a későbbiekben.

A honlap tehát egyáltalán nem foglalkozik az elsődleges információk szolgáltatásával. Az előállítók és birtoklók, jelen esetben a képregények rajzolói, és talán az egyes egyesületekkel kapcsolatos információk azok, amiket a honlap nagyobb arányban ad, azt mondanám ez teszi ki a tartalom ötven százalékát. A más területekkel való összefüggés ennél ritkább. Azonban, ha egy-egy kritikát nézünk, és az adott képregény témája elősegíti, hogy egy kicsit a cikkíró belemásszon az egyéb témákba és azzal kapcsolatos összefüggésekbe, ezt könnyen megteheti. Azt mondanám, ennek az aránya talán 10-15 százalék. A hozzáadott háttéranyag mindig a véleményekből jön elő, de mivel a honlap nem szolgáltat elsődleges információt, ez a szempont szinte abszolút nem is érvényesül. Vélemények, reakciók azonban nagy számban jelen vannak, hiszen a cikkek egy része tartalmazza a szigorú kritikákat – valamint az interaktivitás okán a hozzászólók mind szervesen hozzáadnak ehhez a szemponthoz a tartalom szemszögéből. A vélemények és reakciók megoszlása a honlapon tehát 35 és 40 százalék közé tehető.

Képregény.net tézis 2.

A képregények témája, mint olyan, a digitális kor előtt is virágzott, hiszen ezek mind papír alapon jelentek meg akárcsak a novellák és regények, ám, mint szinte minden mást, ezt is előrelendítette az internet és a digitális eszközök térhódítása.

Az internet előtt

A képregényes világ és annak rajongótábora mindig is nagy volt. Elsődlegesen, a képregények esetében nem feltétlenül a kiadók maguk voltak az információforrás, hanem a boltok, ahol ezek a könyv-füzetek beszerezhetők voltak. El kell képzelni az átlag képregény olvasót, aki bemegy abba a boltba, ahonnan már hónapok vagy évek óta szerzi be a heti vagy havi megjelenésben érkező képregényét. Ott valószínűleg már jól ismerik őt, és el is mondják neki, hogy milyen új kiadások, új sorozatok várhatók, vagy hogy éppen milyen rendezvény szervezése folyik éppen.

TV, rádió csak riportokat közölt, esetleg programajánlókat, de semmi említésre érdemlegeset. Könyvtárban megtalálhatóak maguk a képregények mint kölcsönözhető dokumentumok, azonban elegendő, a rajongókat kielégítő információkat ritkán szolgáltatnak róluk. Személy szerint még nem találkoztam olyan nagyobb könyvtárral, amely ezt megadná, és a rajongók is mind tudják, hogy érdemesebb vagy a kiadóknál vagy az erre szakosodott boltokban érdeklődni a témával kapcsolatban.

Ami az internet előtt is jelen volt a képregényes információszolgáltatásban, és ami ezentúl is jelen lesz, azok a találkozók és rendezvények, börzék. Mivel a képregényes társadalom mindig is kifejezetten közösségi volt a tévhitek ellenére, a különböző rendezvények mindig fontos szerepet játszottak a népszerűsítésben és információátadásban. Ez igen gyakran volt térhez kötve – egy-egy comic-klub az adott témával foglalkozó boltokban, vagy szobák bérlése összejövetelekre. De igazán ez is az internet térnyerésével nőtte ki magát, hiszen most már több nagyszabású rendezvényt is könnyedén le lehet bonyolítani. A Hungarocomix (a Magyar Képregényfesztivál), vagy a Magyar Képregénybörze csak ekkor lett igazán népszerű.

A digitális korban

Nem tudni, hogy a web nélkül is sikeres lett volna egy kezdeményezés egy képregényes szövetség megalakítására, de az biztos, hogy nagyban elősegítette megalakulását. A Magyar Képregény Szövetség az, amely összefogja és több más egyesülettel (például Magyar Képregény Akadémia) együtt segíteni és népszerűsíteni próbálja a Magyarországi képregényes ipart.

CD rom-ok és egyéb helyi hozzáférésű elektronikus dokumentumok nem jellemzőek erre a témára és annak információszolgáltatására, ugyancsak semmisek a tényleges adatbázisok ebben a témában. Akit talán adatbázis számba vehetünk, azok a képregényes hírportálok, melyek folyamatosan közlik a megjelenésekkel és rendezvényekkel kapcsolatos információkat, ezek azonban nem tárolják megfelelően kereshető formában az információt. Ezeknél már megbízhatóbbak a különböző kiadóknak a saját honlapjai, melyben minden bizonnyal megtalálhatók a saját kiadásaik adatai

Ahogy minden, ennek a lehetősége is kibővült. Sőt, sok esetben az egyén már nem arról kér információt az interneten keresztül, hogy hol vásárolhatja meg kedvenc képregényének legújabb darabját, hanem arról, hogy az adott képregényt hol tekintheti meg. Az általam elemzett honlap azonban nem ere szakosodott, így ezzel nem is foglalkoznék.

A fórumok az igazi magja ennek a témának, a képregény ugyanis erősen közösségi szinten létezik, bár sokan ezt nem is sejtenék. A képregények rajongója nem feltétlenül az a fajta ember aki szeret bezárkózni és naphosszat a gyűjteményét csodálni. Ők szeretik megosztani élményeiket és kedvenc olvasmányaikat, véleményüket másokkal, sokban hasonlítva ezzel a könyvklubbok tagjaira. Éppen ezért a térbeli akadályokat leküzdve a fórumok rendkívül jó teret biztosítanak a rajongóknak, ezek a legnépszerűbbek ezen a témán belül. A fórumokkal egyetemben a blogok is virágoznak ezen témában, kezdve a szerzői blogoktól a kritikai honlapokig és az egyszerű ajánló blogokig. Elsődleges céljuk akárcsak a fórumoké: megosztani másokkal a tudásukat és a véleményüket a témában, gyakran szerepelnek ezek a közegek vitaindítóként az internetes képregényrajongók között.

Mivel a közösség leginkább a fórumokon és blogokon „garázdálkodik”, egyszerűen leszögezhető, hogy ez a témakör tömegesen használja fel a feed-olvasók által nyújtott lehetőségeket. A mashup és open-API felhasználtság sekélyesebb, bár ha tekintettel vagyunk arra, hogy a legtöbb kiadó, vagy a fontosabb képregényes személyiségek mind jelen vannak vagy a facebookon, vagy az iwiw-en (így maga a képregény.net is), elmondható hogy ezen honlapok keretein belül alkalmazhatják a nyílt forráskódú honlapok szolgáltatásait.

A tartalom a képregény.neten és más helyeken

A képregény.net elsődlegesen egy hírportál és egy blog keverékének mondható el, ahol a honlap üzemeltetői folyamatosan töltik a rendezvényekkel, új megjelenésekkel kapcsolatos híreket, kritikákat, néha becsúsztatva egy-egy érdekesebb, érdeklődést felkeltő témát is. A honlap csakis a Magyarországi piaccal foglalkozik, tehát az itt megjelent fordításokkal és a magyar rajzolók munkáival kapcsolatban kerülnek fel új információk a lapra. A téma nagyságából adódik, hogy ezt egyéb magánblogok vagy –honlapok is felhasználják, de talán a Magyar Képregény Szövetség honlapja az, ami teljes körű leírásokat tartalmaz a témán belül. A Magyar Képregényfesztivál blogja természetesen az említett rendezvénnyel kapcsolatos információkat közli, ezen kívül az egyes kiadók szolgáltatnak még releváns adatokat. A képregény.net összeállított egy hasznos linkgyűjteményt a meglátogatható képregényes honlapokról, találhatók itt vicces, párkockás képregényes gyöngyszemek is.

A honlap maga a teljes rendszeren belül az információ nagy részét nyújtja az MKSZ honlapjával egyetemben. Azt adja, amire egy átlag képregényesnek szüksége lehet: információt a megjelenésekről és rendezvényekről, lehetőséget arra, hogy a kritikákkal szemben megnyilvánuljanak. A specifikáció nem kifejezetten mondható el a honlapról, már jól érezhetően főleg az amerikai és európai stílussal foglalkoznak, tekintve, hogy a magyar piac a téma középpontja. Ez azonban nem feltétlenül baj, hiszen az általuk összeállított linkgyűjtemény lehetőséget ad további böngészésre az egyéb specifikusabb ágazatok között, valamint az MKSZ honlapja is nyűjt tömegesebb információt a szakágakról és azok fellelhetőségéről a weben belül.

Képregény.net tézis 1

A képregények mint olyanok már évek óta jelen vannak a társadalomban mint egy média mely ötvözi a képzőművészetet az irodalommal. A Képregény.net egy olyan honlap amely a Magyarországon megjelenő képregényekkel kapcsolatban nyújt nekünk informcáiót, mind leírást, mind kritikát az adott munkáról.

Miért képregények?

A képregények a társadalomban mindig is a szórakoztatás céljáért léteztek elsődlegesen, ellentétben a könyvekkel, ahol a tudományos és szakkönyvek miatt a célközönség és az adott dokumentum célja jóval tagoltabb. Képregényeket az ember pusztán időtöltés céljából olvas, legalábbis a nagytöbbségben. Léteznek persze olyanok, akik sokkal inkább keresnek ihletet vagy inspirációt egy-egy füzetben vagy kötetben, de az átlag mégiscsak azzal a céllal veszi kezébe ezeket a regényeket, hogy kikapcsolódjon, eltávolodjon egy kis időre a valóságtól – legalábbis a számára valóságként értelmezhető közegtől, hiszen sok a képregények témája közül maguk is valósághű.

Sokan a képregényes társadalmat egy visszahúzódó, bezárkózódó közegnek tartják, azonban ezzel a valóság, vagy legalábbis annak nagyobb része teljesen ellentétes viszonyban áll. A képregényrajongók kifejezetten közösségi lények, akik szeretik egyéb rajongókkal megvitatni véleményüket és az új megjelenéseket, éppen ezért az interneten keresztül képesek ők is a legmegfelelőbben kommunikálni a térbeli akadályokat leküzdve.

A honlap maga

A honlap elsődlegesen a képregényes világban előforduló rendezvényekkel és megjelenésekkel foglalkozik, nagy hangsúlyt fektetve a Magyarországi viszonyokra. Középpontjában a magyar piac áll, tehát a magyar kiadásokkal és a Magyarországra behozott fordításokkal egyaránt foglalkozik. Mindenek előtt az oldal sokkal inkább emlékeztet minket egy hírportálra, melybe valamilyen úton-módon bekerültek az egyre népszerűbb blogok elemei is. Ez a közeg a legmegfelelőbb ennek a közösségi témának, éppen ezért egy kisebb vizsgálat után az az érzésünk támad, hogy a honlapot sokkal inkább lenne megfelelő közösségi portálként elkönyvelni. Erre azonban ott van a képregény.net facebook oldala, ami viszont kielégítheti a közösségi honlapi szolgáltatások iránti vágyakat.

A képregény.neten a felhasználók és az üzemeltetők közül sokan a Magyar Képregény Akadémia vagy a Magyar Képregény Szövetség tagjai, így sokkal tágabb belátásaik is vannak a témával kapcsolatban, a kritikáik sokszor helytállóak és rendkívül részletesek. Ilyen szempontból a honlap maga rendkívül releváns, én nem hátrány az sem, hogy a cikkírók stílusa rendkívül barátságos és közvetlen, tekintve, hogy a honlap szerkesztői és tagjai gyakran akár személyesen is ismerik egymást, de még egy laikus kívülálló számára is élvezetes a cikkek olvasása, és könnyen felkeltheti az érdeklődést egy-egy mű iránt, vagy akár a téma iránt az érdeklődőknek.

A kezdőoldalon mindig a legfrissebb hírek olvashatók (azok közül is jó sok van kilistázva), az oldal tetején ráadásul egy kis váltakozó slide pörgeti a négy legaktuálisabb hírt vagy cikket (ami azonban ezen tézis befejezésére lekerült a honlapról, ezért az már sokkalta statikusabb látványt nyújt).

A neten találhatók magyar nyelven egyéb honlapok melyek egyes kultúrák képregényeivel és kiadásaival foglalkoznak, de ez lehet a legátfogóbb honlap mely válogatás nélkül beszámol a kiadásokról és rendezvényekről témától és kategóriától függetlenül. Két riválisa a fentebb is belinkelt Magyar Képregény Szövetség és Magyar Képregény Akadémia honlapja illetve blogja, ami talán nem is tekinthető kifejezett riválisnak, hiszen a honlap üzemeltetői gyakran látogatják meg a honlapot és publikálnak oda cikkeket.

Last.fm

A Last.fm egy olyan közösségi zenelista, amely a szociális kapcsolatokon túl magára a zenére, zenehallgatásra és letöltésre fókuszál. Ez így talán furcsának is hangozhatna, ha az internetes közösség nem törődne köztudottan a zenével, mint kedvelt elfoglaltsággal a neten való szörfözés mellett. A honlapnak bizonyos funkciói és maga a felület könnyen emlékeztethet bárkit a Facebookra, főleg ha egy-egy ajánlott előadót bejelölünk magunknak és a felugró ablak jóváhagyja az akciót.

A honlap

A honlapon regisztráció után szerkeszthetjük a profilunkat, barátokat adhatunk a listánkhoz illetve blog-bejegyzéseket is írhatunk, hasonlóan bármely más közösségi honlaphoz. Ami azonban különlegesebbé teszi ezt a honlapot, az a zenelista készítésének lehetősége. Rögtön regisztráció után a honlap felszólít néhány kedvenc előadónk felsorolására, hogy azokat rögtön a profilunkhoz is adja és zeneszámokat keressen nekünk, illetve hasonló előadókat listázzon ki a már megadottak alapján. A honlap maga azonban nem lenne annyira érdekes, ha egy bizonyos letölthető alkalmazás nem tenné azzá. Ez az úgynevezett Scrobbler, ami telepítés után megkeresi a gépünkön lévő zenelejátszókat és hozzákapcsolja őket a Last.fm-es profilunkhoz, ott kilistázva azokat a zeneszámokat amiket az elmúlt időben hallgattunk, megjelölve azt, ami jelenleg is szól a hangszóróból. Ez a listázás egyébként csak mp3-as formátumok esetén működik, wma-kat az alkalmazás nem ismer fel. Zenelistát természetesen nem csak így készíthetünk, hanem magán a honlapon (egy külön programmal), interaktívan is hallgathatunk zenéket, behelyezhetjük őket a listánkba. A legtöbb számhoz tartozik egy "hivatalos" youtube video amin keresztül a videoklippet is megtekinthetjük.

Közösségi rész és tartalom

Szociális hálózathoz híven lényeges a felhasználók közötti interakció. Bejelölhetünk bárkit barátnak és azok visszaigazolhatnak miután kötelező jelleggel megadtuk az ismeretség mikéntjét (elkerülve a véletlenszerű jelölgetéseket, valamint megkönnyítve a "leendő" barát dolgát abban, hogy rájöjjön kik vagyunk és miért akarjuk a listánkhoz adni). Létre lehet hozni rajta különböző felhasználó csoportokat zenei érdeklődés és egyéb szabadon választott opció alapján (már létezik is egy Hungary nevű csoport a magyarországi tagok számára). A honlap maga szomszédokat generál az általunk hallgatott és a kedvenceink közt szereplő együttesek alapján, akiknek a profilját böngészve újabb előadókra bukkanhatunk, vagy akár ország alapján keresgélhetünk olyan előadókat, akiket még szinte biztos nem hallottunk de az érdeklődési körünk alapján megkedvelhetjük őket.

A Last.fm közösségi honlap jellege mellett adatbázisként is funkcionálhat, hiszen a rengeteg előadóról készített bejegyzésben a felhasználók néha kész biográfiát készítenek kedvenceikről, gyakran az összes albumukat felsorolva dátumokkal és számcímekkel egyetemben, melyekbe gyakran bele is hallgathatunk. Ezek az előadói adatbáziscikkek szabadon szerkeszthetők bármely felhasználó által, hasonlóan a wikipédia szócikkeihez, ezen kívül a felhasználók blog-bejegyzéseket írhatnak az előadókkal kapcsolatban. Maguk a zenészek ezen kívül elláthatók címkékkel (tagekkel) a könnyebb kereshetőségért, azonban az egyszerű néven és stíluson túl a címkék variálódhatnak, így megjelennek olyanok is mint "éjszakai hallgatásra" vagy "tökéletes buszozás közben".

Webrádió

A Last.fm igazán nagy újításának a webrádió mondható. A "rádióállomásokat" streamelhetjük saját médialejátszónkba (Winamp vagy Media Player), ennek azonban megvan az a hátránya, hogy az egyébként elérhető kezelőfelülethez nem férhetünk hozzá, amivel azonban nagyban megkönnyíthetjük a hallgatást. A webrádió "befogásához" le kell töltenünk az ehhez használandó programot a honlapról, ennek pedig előnye a médialejátszóban streamelt verzióhoz képest, hogy szabadon szerkeszthetjük a listát, letilthatunk róla zeneszámokat, kedvencnek jelölhetjük vagy átléptethetjük őket amire az egyszerűbb megoldás mellett nincs lehetőségünk. Korlátos net esetén természetesen nem ajánlott a nap minden órájában hallgatni a webrádiót, hiszen képes több gigabájtnyi adatforgalmat kreálni ami meglehetősen kellemetlenné válhat. Indításkor több rádióállomás közül választhatunk, így akár egy "szomszédos" rádiót is, ami az ízlésünkhöz hasonló felhasználók listáiból válogat össze számunkra számokat, vagy egy adott előadó szomszédos számai közül a hozzá hasonló stílusból állít össze "track-listát".

Mint mindennek, természetesen ennek is van fizetős része, amivel mi magunk alakíthatunk a rádióállomásunkon, bejelölve hogy az adott előadók közül kiket akarunk hallani és kiket nem (nem is beszélve arról, hogy a fizetős tagok megszabadulnak a reklámoktól). Más felhasználók a profilunkra lépve ugyancsak meghallgathatják a rádiónkat, őket azonban már nem kötelezi pénzbeli fizetség.

Kapcsolat más honlapokkal

Ahogy manapság már nagyon sok honlapot, a Last.fm profilunkat is hozzá tudjuk kapcsolni más webkettes közösségi portálokhoz, jelen esetünkben ez például a Twitter és a Facebook. Gyorsüzeneteket küldhetünk az említett két közösségi portálra, vagy egyszerűen egyetlen gombbal megoszthatjuk barátainkkal, hogy éppen milyen zenét hallgatunk és melyek a kedvenceink. Más blog-honlapokon is, például a LiveJournalen, ahol a bejegyzéseinkben megadhatjuk az éppen aktuálisan hallgatott zene címét, egy egyszerű kattintással importálhatjuk a Last.fm által jelenleg játszottnak listázott zeneszámot. Valamint azok, akik rendelkeznek iPhone-nal vagy iPod Touch-csal, szabad streamen keresztül hallgathatják kedvenc zenéiket még akkor is, ha a készülékük nem tárolta el azokat, csupán internet kapcsolat szükséges hozzá.

Talán nem is kell megemlíteni a Last.fm kapcsolatát az Amazonnal, melyhez linkek mutatnak azok számára akik egy-egy előadó albumát meg szándékozzák venni. A honlap maga is támogat egy biztonságos és legális letöltési rendszert, amin keresztül magunk letölthetjük a zeneszámokat és albumokat, természetesen pénzért.

Összegezve

A Last.fm egy rendkívül jó kezdeményezés a jelenleg burjánzó közösségi honlapok körében, és ezen kívül teljesen legális módját adja az internetes zeneszolgáltatásnak. Azon kívül, hogy jó ötlet, maga a megvalósítás is igényesre sikeredett és tényleg azt nyújtja, amit egy zenekedvelő elvárhat tőle: zenét, előadókat, zenelistát, (legális) letöltést és rádiót, amit interneten keresztül bár máshol is sugároznak már, úgy tűnik a Last.fm igen népszerű a jelen internetes generáció körében.

DesignersCouch

DesignersCouch egy online dizájn közösség és galéria, amely a szabadúszó és profi vagy a profizmusra törekvő kreatív dizájnerek munkáinak ad otthont. A honlapon rengeteg fajta stílus megtalálható a fotótól és fotómanipulációtól kezdve a vektor és számítógép-grafikáig. A regisztált művészek által bevallva az oldal rendkívül inspirálóan hat a tagokra, akik mindig törekednek legjobb munkáikat feltölteni. A honlap maga amatőr művészeknek kevésbé megfelelő a magas színvonal miatt amit a felhasználók rendszeresen hoznak, de nem is ez a célja ennek a közösségnek.

A honlapról

Maga a honlap egyszerű és könnyen átlátható, melyet a témájából adódóan, mondhatni el is várunk. Szép kinézetével könnyen csalogatja azokat, akiknek dizájn készítőkre van szükségük. Rögtön a kezdő oldalon felsorakoznak az éppen kedvelt és még tetszetősebb munkák, amikre a kurzort ráirányítva gyors információt kapunk a dizájn honlapbeli állapotáról: a kritikák száma, mennyien kedvelik, milyenre értékelték és, hogy mennyien látták. Általában változatosan több kategóriából válogat a kezdőlap ezért a változatosság is megvan.

A honlapon természetesen lehetőségünk van keresésre, ez azonban kimerül egy egyszerű kereső-rublikában, ami szűkítésként csupán annyit enged, hogy megadjuk mely formai típusban futtassa a keresőszavunkat: cikkek, dizájnok, kollekciók vagy munkák közt. Maga a keresés is kissé gyenge és úgy tűnik nem is teljesen jól használható, hiszen a beállítások ellenére makacsul ömlesztett eredményeket ad, így körülményes igazán jó eredményre jutni. Ennél sokkal jobb megoldás az oldal böngészése a kezdőlapról kiindulva a kategóriákban, hiszen mindig szép munkákkal találkozunk, és a kategória-címkék legalább megbízhatóak, bár nem egyszer ugrál még így is a témák közt a honlap, eléggé kiszámíthatatlanul.

Természetesen a DC is képes más webkettes honlapokhoz kapcsolódni, jelen esetünkben ez például a Twitter és a Flickr.

Minőség a mennyiség felett

Más online galériákkal (például DeviantArt) ellentétben, a DC nem titkoltan a minőségre és a professzionális megjelenésre fekteti a hangsúlyt. Azok, akik a honlapot böngészik, könnyen rájöhetnek arra, hogy minden egyes "kreatív", a honlapon fellelhető tag tapasztalt már a munkájában, és elismert szabadúszó. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint ha a "No sign-up?" gombra kattintva - ahol reményeink szerint regisztrálhatnánk hogy az oldal belső tartalmát is megtekinthessük - egy rövid GYIK ad feleletet a ki nem mondott kérdésre: a honlapra csupán más tagok meghívásával lehet felkerülni. A készítők ezzel próbálják kiszűrni azokat a művészeket, akik esetleg komolytalanul vennék a honlapon töltött idejüket, vagy amatőrök még és a képességeik még fejlődő szakaszban vannak. El is lehetne ítélni ezt a nézetet, azonban érvelni is lehet mellette: rengeteg amatőr művészeknek fenntartott galéria létezik a neten, ezért őnekik előnyösebb azokat választani, míg a DC a masszív felhasználó-bázist feláldozva törekszik a minnél minőségibb tartalomra.

Amit egy "kreatív" tehet

Tagság nélkül nehéz igazán elemezni a belső szolgáltatásait a DC-nek, azonban a már fentebb említett GYIK kellemesen beszámol arról, hogy mikkel gazdagodunk ha egyszer "kreatívvá" válunk. A honlap felhasználóinak elsődleges privilégiuma természetesen az, hogy saját galériájukba feltölthetik portfoliójukat és munkáikat. A tagok attól függően, hogy milyen régóta és mennyit töltöttek fel a galériába, előléphetnek titulusok közt, a "tanítványtól" kezdve egészen a "kreatív pro-ig". A titulusok közt természetesen elismertségen kívül egyéb különbségek is vannak, így például csupán a legmagasabb szinten lévőknek van jogosultságuk arra, hogy másokat meghívjanak a honlapra (és ők is egy hónapban csupán tíz személyt). Minden tag írhat azonban kritikákat, ami tulajdonképpen a hozzászólás professzionális formája az amatőr honlapoktól eltérően. A kritikáknak kötelező jelleggel kell minimum 140 szavasnak lenniük, hiszen csak ezen a mércén belül lehet jól megfogalmazott véleményt írni egy-egy műről (így talán nem annyira meglepő, hogy viszonylag kevés kritika található a munkákon és inkább a kedvencek közé klikkelik őket vagy egy öt csillagos skálán folyik az értékelés).

Összegezve

A DesignersCouch egy csinos és megnyerő, szabadúszó profiknak kiállított honlap ami tartalmazza a portfoliójukat és tulajdonképpen reklámként szolgál számukra, ami művészi szempontból hasznos és kellemes dolog. A honlap azonban teljesen kirekeszti az amatőr művészetet és csupán a minőségre fejezi a hangsúlyt, gyakorlatilag felszólítva a fejlődő művészeket hogy máshol próbálják jobbá tenni stílusukat. Ez persze nem feltétlenül számít diszkriminációnak, hiszen rengeteg más hely áll rendelkezésükre, míg a DC megmarad a professzionális színvonalon.

BeFunky

Nem egy internetes alkalmazás épül már fotómanipulációra, mondhatni van már belőlük elég az neten, ennek ellenére jó néha-néha elszórakozni a különböző honlapok grafikai szolgáltatásaival. A BeFunky tipikusan azok közé tartozik, amin kellemesen el lehet tölteni az időt miközben díszítgetjük képeinket, fotóinkat. A honlapra való regisztráció fizetős, de akár regisztráció nélkül is dolgozhatunk rajta, igaz akkor kevesebb effektet használhatunk a teljes kínálatból, de az még így is elég ahhoz, hogy a képeinknek egyedi külsőt adjunk.

A honlapról

A kezdőoldalon rögtön láthatjuk azt a hat alapszolgáltatást amit az alkalmazás nyújt:

• Fotó effekt alkalmazása
• Automatikus képszerkesztés
• Alap képszerkesztés
• Formák és figurák hozzáadása
• Felirat és szövegbuborék hozzáadása
• Korlátlan képmegosztás

A legutolsó opció csupán regisztrált felhasználóknak elérhető, ezért ezzel nem foglalkoznék bővebben. Az összes többi lehetőség azonban korlátlan mennyiségben kombinálható egymással a szerkesztőfelületen belül.

Bármelyik ablakra rákattintva betöltődik a BeFunky online felülete melyre egy fényképet feltöltve szerkesztgethetünk kedvünkre. A felső kereten lévő menüben találhatók a már előbb említett opciók melyek részletes effektjei az oldalsó menüben jelennek meg. A szerkesztő felszólít arra, hogy feltöltsük a képünket – ezt egy meglehetősen élénkrózsaszín fényű szövegbuborék jelzi arra az esetre, ha valaki nem találná a feltöltésre alkalmas gombot – és már indulhat is a szórakozás.

A képszerkesztés

Az első opcióval magának a fotónak a stílusát változtathatjuk meg. Hozzáadhatunk például „tinta” hatást, amivel a fénykép olyan hatást kelt mintha tollrajz lenne valójában, ugyanígy alakíthatunk belőle ceruzavázlatot, akvarellképet vagy rajzfilm diát. Ugyanitt adhatunk hozzá napfény hatást vagy változtathatjuk meg a „papír” minőségét durvább, dörzspapír szerűre vagy üvegre is. Akiknek van már valamilyen tapasztalata számítógépes programokkal mint például a Photoshop, az tudja, hogy ott ugyanilyen hatásokat lehet elérni a filterekkel és szűrőkkel. Egy – ugyancsak élénkrózsaszín – gombocska jelzi hogy melyek azok a hatások amiket csupán regisztrált felhasználók alkalmazhatnak. Ez a gomb minden egyes szerkesztési felületen megjelenik, de késztetés arra hogy fizessünk a bővebb szolgáltatásért nem jelentkezik, hiszen az alappal is bőven beérheti egy átlagos felhasználó. Az alkalmazható fotóeffektek tára jóval kisebb mint egy profibb számítógépes programé, ezért ez az opció jobban kihasználhatóbb egy telepített alkalmazásban, de online szolgáltatásnak megfelelő.

A képszerkesztés kétféle opciója is ismerős a jártasabb felhasználók körében. A már jól ismert színélénkítés, fénymanipuláció, élesítés, színmélység és képhőmérséklet alakítása tartozik ide – ugyancsak jól ismert más képszerkesztő programokból. Az automata szekció magától beállít egy bizonyos hatást a képünkre, az alap szerkesztésben pedig mi magunk változtathatjuk a beállításokat kedvünkre.

Ami azonban az igazán kellemes szórakozást nyújtja a szerkesztésen belül, az a „nyalánkságok”, figurák és formák hozzáadásának lehetősége. Huszonkettő különböző kategóriába vannak besorolva, mint például Karácsony, Születésnap, Étel, Zene, Kiegészítők, Maszkok, Szörnyek és a többi. Bármilyen hozzáadott formának a mérete szabadon változtatható, valamint megadható az átlátszósága és a rétegnek a stílusa, ami egyéb effekteket ad hozzá a képhez a különböző szintek viszonyításában. Ugyanitt adhatunk szövegbuborékot a képhez és egy másik opció az amivel szöveget is adhatunk a képhez.

Négyféle mentési lehetőséget biztosít az alkalmazás. Lementhetjük a képet közvetlenül a számítógép merevlemezére (jpeg vagy png formátumban), átmenthetjük közvetlenül a facebookos albumunkba, invertálhatjuk a BeFunky-n lévő tárunkba (abban az esetben, ha fizetős felhasználók vagyunk), vagy a Twitterre is áttölthetjük.

Pro:

• Könnyen kezelhető
• Egyszerű felület
• Gyors manipulálásra megfelelő (nem profiknak)
• E-mail-küldés lehetősége

Contra:

• Kevés opció
• Fizetős regisztrációval van csak teljes szolgáltatás
• Lassú kapcsolattal bizonyos részei kezelhetetlenek

A BeFunky tehát megfelelő arra, hogy alap fotómanipulációkat végezzünk vele és vicces képeket kreáljunk, de a honlap nem helyettesítheti telepített társait.