Skanzen - Tézis 6.

A szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében
Az elkövetkezőkben a felhasználók hálózati aktivitását és magatartását fogom vizsgálni, az általam választott honlapra vonatkoztatva.

1. Privátszféra és magány
A magány feloldására a honlap nem ad lehetőséget, és azzal, hogy nem ad teret a kapcsolatteremtésre meg is véd az esetleges támadásoktól, sértő megjegyzésektől, a vélemény különbségekből adódó negatívumoktól. De kell e védelem olyan honlap esetében, mint a Skanzen honlapja? Nehéz erre választ adni, a honlappal párhuzamosan futó fórumokon ugyan lehetőség van ismereteink megosztására, közös ismereteink véleményezésére, azonban a további kapcsolat ápolás csak a felhasználókon múlik. Az oldal tehát inkább a Szabadtéri Múzeummal kapcsolatos híreket közöl, minthogy lehetőséget biztosítana egy közösség szervezéséhez. Nem adhatunk magunkról életjelet ezért napi aktivitásról, website látogatásról sem adhatunk számot. Ha arra gondolok, hogy a már általam írt Meska honlap elemzés során számos a honlaphoz kapcsolódó alkotó blogjára, oldalára találtam, ezzel szemben a Skanzen egyetlen hozzákapcsolódó bloggal rendelkezik, vagyis az intim megvilágításra kizárólag ott kerül sor.

2. Birtoklásvágy – felhalmozás
A Skanzen fejlesztői nem jelzik, hogy mikor publikáltak friss tartalmat, de, ha rendszeresen nyomon követjük az oldal változásait, láthatjuk, hogy gyakoriak a frissítések. Sok újdonsággal ugyan nem feltétlenül szolgálnak, de aktuális programokkal, pályázatokkal kapcsolatban ellát információval. A Skanzen hírlevéllel havonta jelentkezik kiemelt újságokkal, általában a honlap nyitóoldalán is megtalálható hírekkel. A felhalmozás jellemzi az oldalt, mivel a legfontosabb tudnivalókat a kiállításokkal, rendezvényekkel kapcsolatban őriz, emellett dokumentumokat is le tudunk tölteni, illetve képek között is tudunk böngészni és lementeni is. A honlapokon közzé tett tartalmak többsége közzétehető közösségi oldalakon.

3. Képességek fenntartása, fejlesztése
Nem gondolnám azt, hogy a múzeum honlapjával kapcsolatban fenn áll az állandó jelenlét kényszere. Az oldalt legtöbben a tájékozódás céljából látogatjuk, általában mielőtt meglátogatnánk a múzeumot értesülünk a bennünket érintő árakról, odajutásról. A havi egyszeri hírlevél is alkalmas arra, hogy ne érezzük azt, hogy bármiről is lemaradtunk volna. Közvetlen visszajelzésre nincs lehetőségünk, ezért az online baráti kapcsolatok megszakadásától sem kell félnünk. Jeleztem már a korábbiakban, hogy az oldalt fejleszteni, webkettősíteni kellene, hogy a közös érdeklődésből valami új, korábban még nem létező szülessen, addig viszont aligha beszélhetünk fejlesztésről, gyakorlatilag csak az egyoldalú tartalommegosztásról és annak fenntartásáról.

4. Hozzáadás - teremtő aktivitás
Ebben a kérdéskörben ismét csak vissza kell térnem arra, hogy a honlap egyoldalúan kommunikál, közöl, de nem vár rá választ. A felhasználók tapasztalat cseréjét a társfórumok, segítik és erre volt hivatott anno a Vendégkönyv is. Az oldal senkit sem gátol abban, hogy újat alkosson, teremtsen pl. egy mikroblogot, azt sem zárom ki, hogy az ilyen jellegű kezdeményezéseket támogatnák is, illetve linket biztosítana az elérésükhöz a fejlesztők.

Az oldal profiljához a fentiek alapján kimondható, hogy nem illik a teremtő erő, a felhasználók aktív szerepvállalása.

Fortepan - tézis 6.

A Fortepan szigorúan tartalmak megosztását tűzte céljaként maga elé. Az oldal maga csak a gyűjtemény közreadására szolgál. Azonban a gyűjtemény rendszerezéséhez szükséges egy tágabb értelembe vett internetes közösség bevonása, erre a célra jött létre a FortePan megfejtések nevű fóruma, illetve a ForteMap elnevezésű térképes alkalmazás. Ebben a két webes találkozóhelyben találhatunk a 6. tézis kérdéseire vonatkozó válaszokat, főképpen "a szolgáltatás a felhasználói aktivitások tükrében" témájában.

Fortepan megfejtések topik lehetőséget ad a felhasználoknak a Fortepan képeinek tárgyszavazására (folszonómia). Ezt a lehetőséget kihasználva bárki (index fórumos hozzáféréssel) megoszthatja elképzeléseit egy adott, a Fortepanon fentlévő kép készítésének körülményeivel kapcsolatban. Igaz, hogy olykor a beszélgetések már-már átmennek retrofil területre, de elmondható, hogy a hozzászólók rendkívül értékes párbeszédet folytatnak egymás között.

Két csoportra oszthatóak a posztolók:

• az egyszeri, vagy ritkábban vissza-visszajáró, aki rövidebb hozzászólásokat ír, és általában csak egy-két velős információt oszt meg a belinkelt képről.
• a guru, aki sűrűn visszajárva, általában egy csokorba (posztba) szedett fortepanos képek háttérinformációról rántja le a leplet.

Persze elmondható, hogy a topik nem csak a képek rendszerezéséről szól. A már előbb említett retrózás is főbb vonulatát adja a beszélgetésnek, de sok más, a témába vágó oldal linkjét is megosztják a hozzászólók. További fontos beszédtéma helytörténeti jellegű: egy utcarészletről több, más időpontban készült képeket elemezve követik nyomon a tárgyalt hely történetét. Ez a tárgyalt hely legtöbbször egy frekventált, fontos hely lehet (Budapest), de számos más esetben más magyarországi település, illetve külföldi helység is érdeklődést kelt a topik közreműködőiben. Elmondható, hogy a Fortepan megfejtésekben rendkívül fontos, érdekes közösségi tudásmegosztás zajlik, ami a Fortepan gyűjteményének rendszerezéséhez, képeinek tárgyszavazásához nagyon fontos.

A Fortepan adja a nyersanyagot, ami nagyon jó alap egy jó képgyűjtemény megalakítására, de a topik (és annak közreműködői) adnak hozzá igazi értéket, közösségi tárgyszavazó munkájukkal.

A másik fontos szerep a Fortemapé, itt bárki hozzácsatolhatja egy képhez annak készítési helyét, így is építve a gyűjteményt. Az alkalmazást bárki használhatja, aki rendelkezik Indapass azonosítóval.

A két oldal nagyszerűen kiegészíti magát a Fortepan oldalát, azonban a Fortepan megfejtések topik és a Fortemap nem érhető el közvetlenül a gyűjtemény oldaláról, így kevesebb ember számára elérhetőek, és felfedezhetőek.

A Fortepanról készült korábbi bejegyzéseim:
Fortepan - tézis 1.

Fortepan - tézis 2.

Fortepan - tézis 3.

Fortepan - tézis 4.
Fortepan - tézis 5.

Skanzen - Tézis 5.

A szolgáltatás és a hálózathasználók közösségi igényei

1. Közösség szervező erők
A Skanzen honlap célja, hogy bemutassa a múzeumot látogatóinak, közönsége tehát a szülők gyermekeikkel, tanárok diákjaikkal, illetve a néprajzosok, mint nagyszámú közösség. A honlapon összekapcsolja az embereket a hagyomány tisztelet, a múlt iránti érdeklődés, letűnőben lévő korok emlékei, a kézművesség alapjai. A Szabadtéri Múzeumot több tájegységre osztották fel, ezért összekapcsoló elemként ezt is megemlíthetjük. Azok, akik már rég elhagyták szülőföldjüket, itt nosztalgiázhatnak, rámutathatnak arra ismerőseiknek, hogy még az ő közösségük is őrzi ezeket a szokásokat, tárgyakat. Az oldal operálhat továbbá azzal is, hogy a tájegységekhez tartozó népszokásokat, népzenét vagy népviseletet művelőket, ismerőket, kedvelőket összegyűjtheti, és ha nem is a saját website-ján, hanem a facebookon, twitteren és a nemrégiben indult skanzen kurátor blogjában összeismerteheti, és közösséget formálhat belőle. Innentől kezdve pedig már csak az embereken múlik.

2. Közösség és társadalom
A honlap csak a lehetőségét adja meg a szerveződésnek, a honlap szinte csak arra épít, hogy a múzeumot ismertesse, valós idejű hozzászólásokra csak a már sokszor említettem fórumokon van lehetőség. Az elszigeteltség, a nehéz kapcsolat építés miatt, ezért nehéz megállapítani a nemzedéki rétegződést, a korosztályok megállapítása tehát nehézkes, hiszen végig kellene böngészni a hozzászólók adatlapjait, és az is nehezíti, hogy például fb-n gyakran csak ismerősök előtt publikus. Kikövetkeztethető viszont, hogy leginkább a 18 év felettiek azok, akik az oldalt látogatják, néhányuk tanulmányaikból kifolyólag, kutatók az ott közölt tartalmak végett, illetve a szülők-nagyszülők-pedagógusok háromságát az információszerzés mozgathatja. Persze a fiatalabb korosztály sem zárható ki, hiszen a múzeum számos pályázattal kedveskedik a gyerekeknek, óvodásoktól kezdve, 12. osztályos középiskolai tanulókig, sőt, főiskolásoknak, egyetemistáknak és pedagógusoknak is szerveznek külön, korosztályonkénti programokat. A regionális rétegződést is tapasztalhatunk, hiszen a Pest megyei városba Magyarország összes tájegységéről érkeznek látogatók, köszönve a jó reklámnak, a jó programoknak, és a múzeum vonzerejének, ezenkívül számos külföldi csoport is érdeklődik a múzeum iránt: a határon túlról illetve más nyugati államokból. Ez a fajta rétegződés természetesen rávetíthető a honlapot használók körére is.

3. Közösség és hálózati szabadság
A honlapon semmiféle visszássággal nem találkoztam, megbúvó és arcunkba ordító reklámok sem jellemzik. A hirdetések, a fizetős termékek és szolgáltatások mind a múzeum részét képezik, ezekről tájékozódhatunk, ha igényünk van rá. Sőt nemrégiben már online is válthatunk jegyet, elkerülve a sorban állást, továbbá a múzeumot online is körbejárhatjuk. Azt persze nem feledhetjük, hogy profit orientált a vállalkozás, ezért az oldalon közölt tartalmakkal a cél a tájékoztatás mellett, a figyelemfelhívás a sokoldalú szolgáltatásokra.