2011/04/26

Fényérték.hu - 3. A tartalom és a téma viszonya

Tartalmi csoportok a portálon

A tartalmi felépítést a weboldal menüpontjain, és funkcióin keresztül szeretném bemutatni.

Az legszembetűnőbb menüpontok, közvetlenül a fejléc alatt nem mindig a legértékesebb tartalmakat takarják. Ez egy először ide tévedő látogatónak akár a kedvét is elveheti:
  • Kezdőoldal
  • Partnereink
  • Tartalomjegyzék - rendkívül hasznos, jól felépített, hierarchikus rendszer az elemekre mutató linkekkel, dátumokkal, csoportosításokkal. Az oldal "térképe". Segítsége nélkül az eligazodás olykor nehézkes.
  • Események
A bal oldali információsáv számunkra érdekes tartalmi elemei:
  • Legfrissebb hozzászólások
  • Címkefelhő
  • Kategóriák - az oldalon való tájékozódás gyakorlatilag elengedhetetlen eszköze. Az információ típusa, és nem a témája szerint csoportosít. A téma szerinti csoportosítást a címkefelhő biztosítja.
  • Archívum
  • Levelezőlista -bárki csatlakozhat, megtekintésre csak ez után van lehetőség.
  • Twittek - meglehetősen lassan frissülő információforrás
Az oldal első ránézésre jól strukturált, megjelenése is ezt sugározza, de az eligazodás olykor komplikáltabb a vártnál, ám ez nem üti meg a zavaró szintet.

Elsődleges információk

Kiemelt szerepet kap az oldalon, hiszen a cél is az információhiány pótlása. A szerkesztők által létrehozott tartalmak között vannak szöveges írások, videók, de még hanganyagok is.
Elsődleges információ még a kommentekben fellelhető tudásanyag, de ide sorolnám még a különböző megjelenési felületeken található információkat, amik ugyan nem képezik az oldal szerves részét, de az általa közvetített információt igen: Facebook bejegyzések, levelezőlista.
Egyedinek mondható elem a Témakereső nevű, megközelítőleg kéthetente új fordulóval jelentkező - és rendkívül népszerű - fotósverseny, ahol az adott témában készült képeket a Flickr csoportba várják, és köztük a legjobb ötöt az oldalon is bemutatják. Ez a kommenteken kívül az egyetlen olyan információ, melyet a felhasználók adnak hozzá a tartalomhoz. Ezek a fényképek is az elsődleges információk közé sorolandók.
A fent leírtak alapján látható, hogy az információk többsége, több mint 90%-a az oldal vállalt profiljának megfelelően elsődlegesnek tekinthető.

Másodlagos információk

A legtöbb twitt az oldalon is feltüntetett információ szajkózása, így ez a másodlagos információk közé sorolandó, akárcsak a különböző programajánlók, vagy szolgálati közlemények. Ezek a másodlagos információk azonban csak az oldal tartalmának kevesebb mint 10%át teszik ki.

A tartalom becsült, százalékos megoszlása és ezek formái:

  • előállított, vagy birtokolt elsődleges információk - 87%
    Videók, szövegek, hanganyagok, levelezőlista, twittek.

  • a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információk - 2%
    Zavaróan kevés információhoz jutunk a szerkesztőkről, de a projekt bemutatása sem kapott egy külön bejegyzést. Mikor az ember szakmai jellegű írásokat olvas, melyek felvállalt célja az oktatás, mindenképp hasznos ha tisztában van a szerző kilétével. A közreműködőkről írt 4-5 sor mindenképp kevésnek tekinthető.

  • összefüggések más területekkel - 0%
    Gyakorlatilag nincs kitekintés, még egy linkgyűjtemény se. Az oldal készítői - véleményem szerint hibásan - nem kívánják magukat elhelyezni a nagyobb rendszeren belül.

  • hozzáadott háttéranyag - 1%
    Kevés link melyek külső forrásokra mutatnak, más formában nincs hozzáadott háttéranyag.

  • vélemények, reakciók - 10%
    Itt egyértelműen megmutatkozik, hogy az oldalt még nem sikerült igazán beindítani. Egy ilyen jellegű portál mindenképpen egy erős közösséget, keménymagot kíván, akik aktivitásukkal a passzívabb időszakukban is mozgásban tartják az oldalt. A készítők azonban túlságosan elzárkóznak, a tartalom-előállításra koncentrálnak és szembetűnően kis figyelmet fordítanak a közösségi jellegre.

Fortepan - tézis 4.

A Fortepanról készült negyedik posztomban válaszokat keresek a követkető négy témában:

  • az értékpluralizmus
  • a hálózati tudásélmény
  • a hálózati időélmény
  • a hálózati térélmény

Az értékpluralizmus: a Fortepan "önző" módon nem kínál fel linkgyűjteményt hasonló tematikájú oldalak hivatkozásaival. Véleményem szerinte ennek két oka lehet:

  1. Nincs az oldal témájában hasonló szolgáltató oldal, így nincs is miről tájékoztatni a látogatót
  2. A Fortepan megelégszik a tartalomszolgálató céljával, a látogatót mint egyszeri szórakozásra várót képzeli el, aki nem akarja mélyebben beleásni magát a témában - így nem is olyan fontos további, a szubkultúrával kapcsolatos oldalakra mutató linkek elhelyezése

További észrevétel, hogy az oldal egysíkű (csak az információ - a képek és néhány alapiformáció - átadására összpontosít), nem akarja kihasználni a közösség erejét, úgy tűnik, mintha a készítők a felhasználót egy robotnak képzelnék el, amely csak megnézegeti a képeket és mikor azokat megunta, megy tovább. Ez is azt a véleményemet erősíti, hogy az oldal csak a felületesen nosztalgiázók számára jött létre.

A hálózati tudásélmény: az oldal itt is egyoldalú, az információ közlése a fő cél, nincs párbeszéd a készítők és a látogatók között. Persze lehet emailt küdeni a készítőknek, de nincsen az oldalhoz tartozó fórum, ahol a két fél között látható, megbízható interakció alakulhatna ki.

A hálózati időélmény: az gyűjteményhez hozzáadott tartalmak betagozódnak magába a képarchívumba, így nem kereshetünk közöttük a hozzáadás ideje szerint. Ugyanakkor a frissen feltöltött, megosztott képeket külön is megtekinthetjük. Így a visszatérő látogatók naprakészek lehetnek a gyűjtemény állapotával kapcsolatban.

A hálózati térélmény: a Fortepan erőssége a felhasználói felület. Imponáló az oldal letisztultsága, láthatóan nem akarták elvonni magáról a gyűjteményről a figyelmet egy "teleflashezett" dizájnnal. A Fortepan felületének egyszerűsége keretet ad a nyugodt képnézegetéshez. Nagy ötlet az időcsúszka, melynek segítségével időben "utazhatunk" a képek között (manuális - felhasználói irányítással - és automata - automatikus képléptetési üzemódba kapcsolhatunk). A frissen feltöltött képek külön is elérhetők, mint ahogy szereplők, tárgyak és helyszínek között is kereshetünk, böngészhetünk.


Update: Előző posztomhoz szóló kommentben felhívták a figyelmemet egy új kezdeményezésre, melynek keretén belül végre a közösség is bekapcsolódhat a gyűjtemény rendszerezésébe, a képekhez személyes információik hozzáfűzésével.

További kellemes meglepetés egy fórum létrehozása, amely segítségével a képarchívum fotóinak tárgyszavazásai megtörténhet, a fórumban a közösség tagjai kommentárt fűzhetnek egy-egy képhez.

Harmadik meglepetés a korábban már eszembe jutott lehetőség: egy a fortepan adatbázisával összekötött térképes rendszer, a Fortemap.

Ezek a bővülések egyre magasabb szintre emelik az eredeti elképzelést, egyre élvezhetőbb, és megunhatatlan szolgáltatássá teszik a Fortepant.


A Fortepanról készült korábbi bejegyzéseim:
Fortepan - tézis 1.

Fényérték.hu - 2. Viszony a hagyományos és hálózati tartalomhoz

Fotózás az interneten kívül

Fotózást eleve két szempontból vizsgálhatjuk. A produktum (a fotó), és a "szakma" (a fényképészet) felől. Mindkettőnek jellegzetes megjelenési formái vannak az offline világban.

Tértől, és időtől független megjelenési forma a könyv, a szakkönyv, jelen esetben akár a tankönyv, mely a kezdetektől végigkíséri a fényképészet alakulását. Ide sorolom a szakma tekintetében a készülékek használati utasításait, leírásait, valamint a tankönyveket. A produktum tekintetében a különböző albumok, tematikus gyűjtemények kiadásait.

Tértől független, időben kötött forma a televízió, ahol oktató műsorok kis számban, de a területet bemutató (természetfotós, hadfotós, stb..) anyagok rendszeresen fellelhetők.
Érdekes eleme a területnek a reklám, melyek segítségével a terület fejlődése végigkövethető, egyetemben az emberek és a fényképészet viszonyával.

Időtől független, térben kötött tartalomszolgáltatást jelentenek a kiállítások és múzeumok, melyek vagy fotótörténeti formában a fényképészettel foglalkoznak, vagy a fényképek bemutatásán keresztül a produktumra koncentrálnak. Egy ilyen fotótörténeti kiállítás a régi idők fotós tudásbázisának tekinthető.

Térhez és időhöz is kötött konferenciák, találkozók, vagy a Fényérték.hu esetén a workshopok szintén kedvelt offline megjelenései a témának.

A résztvevők és közreműködők szemszögéből vizsgálva elmondhatjuk, hogy a tartalom előállítóin és birtoklóin kívül az alábbi szerepek a dominánsak:
  • véleményezők: kritikusok, szakemberek - leginkább a produktum tekintetében
  • szerkesztők : tankönyvek lektorai, vagy további művészek a végtermék továbbgondolásával
  • reflektálók: a többi fotós ellenző vagy követő magatartása
Fotózás a digitális korban

Új megjelenési formák

Kezdetben a digitális forma megjelenésével statikus adatbázisokat hoztak létre, főleg megőrzési céllal. Ezek sokszor nem mutattak messzebb a magánhasználatnál. A tankönyvek mellé CD-n is mellékeltek digitális tartalmakat.
A következő lépés az internet megjelenése volt, ekkor a képek kikerültek a merevlemezekről a hálóra, és a tudásanyag portálokon kezdett gyűlni:
  • nyilvános fotógyűjtemények: picasa, flickr
  • magángyűjtemények: iwiw és facebook fényképeink (az interneten fellelhető fotóanyag hatalmas százaléka - mély-web )
  • fényképészeti linkgyűjtemények - szakmai vonatkozásban is
  • fotós portálok - képek és tanácsok
  • videók a videómegosztókon - tanácsok
  • magánhonlapok -képek és tanácsok
  • blog - amatőrök és profik egyaránt

Interaktivitás

Kezdetben a fórumokon szerveződtek önképző körökhöz hasonló csoportok, ahol a tudás megosztásán keresztül biztosították a lehetőséget a fejlődésre. Ez azonban később nehezen visszakereshető, nem strukturált. Jellemző még az elaprózódás, a sok magánoldalon elszórva található, megtalálhatatlan, ám értékes információ.
Érdekes, hogy a képeket rendszerező alkalmazásokból, oldalakból egyre több lett, de a fotózás tudásanyagát gyűjtő és megosztó portálokból csak keveset találunk.

Éppen ezért a visszajelzés, az interaktivitás egyelőre inkább a produktum, a képek véleményezésében jelenik meg. Kölcsönös szakmai interakciót leginkább csak a fórumokon, vagy a weboldalakon verbuválódott mikroközösségekben figyelhetünk meg.

Social média

A social média berobbanása tette lehetővé, hogy a fotós szakma megjelenése az interneten erőteljesebb legyen. A wikik lehetőséget adtak a lelkes szakmabelieknek, hogy tudásukat a közösség szélesebb rétegeivel megosszák. Itt már fellelhető az a tanító jelleg, ami a videómegosztókon még erősebben megmutatkozik: a videók javarészt oktató jellegűek, a kommentek pedig lehetőséget adnak az eszmecserére.
A közösségek szervezése is könnyebbé vált a facebook és twitter alkalmazások megjelenésével.

A résztvevők és közreműködők szemszögéből vizsgálva elmondhatjuk, hogy a tartalom előállítói és birtoklóin kívül az alábbi szerepek a dominánsak:
  • véleményezők: főleg az átlag emberek, laikusok kevesebb szakmabeli
  • szerkesztők : oldalak tulajdonosai, magánemberek - ez egyéni ízlés és értékek erősödnek
  • reflektálók: a felhasználók, érdeklődők, és a többi fotós ellenző vagy követő magatartása

Fotózás a Fényérték.hu szerint

Szándékuk szerint az offline források közül csak a konferenciákon, találkozókon, és a workshopokon keresztül kívánnak kapcsolatba lépni olvasóikkal.

Igazi értékeket a digitális csatornákon keresztül kívánnak közvetíteni. Véleményem szerint sikeresen felismerték azt a tényt, hogy a rengeteg fotóalbum mellett meglepően kevés lehetőség van a szakmai információk, a tudás gyűjtésére. Az a viszonylag sajátos eset állt elő, hogy a fényképészet megjelenése a weben kettészakadt: a produktum nagy hangsúlyt kapott, és kellőképp van képviselve, míg a szakmai rész jelentősen lemaradt.

Ezt kiegyensúlyozandó hozták létre weboldalukat, és szándékukban áll a fórumoknál és a magánoldalak mikroközösségeinél lényegesen hatékonyabb formát létrehozni: egy portált.
Bátran élnek az internet legújabb eszközeivel, használják a közösség alkalmazásokat, a videómegosztókat. De bátran nyúlnak a statikusabbnak mondható fotógyűjteményekhez és a fórumok eszközéhez is.

Úgy gondolom a csatorna tekintetében a megfelelő eszközöket választották, és igazodtak a megváltozott
résztvevői és közreműködői szerepekhez is.

Fényérték.hu - 1. A tartalom társadalmi funkciója

Mi is ez?

Az általam választott portál, a fényérték.hu, ahol magyar nyelven kínálnak tanácsokat, oktató jellegű cikkeket, videókat lelkes - főleg amatőr - fotósoknak. Az oldalt több, főállásban is fényképészként tevékenykedő szerkesztő irányítja, és tölti fel javarészt igényesnek mondható tartalommal. Az oldal szerkezete olykor nehezen átlátható, az információt néha böngészéssel nem, de a tartalomjegyzék segítségével könnyű megtalálni. A portál tartalmaz szöveges - olykor többrészes - írásokat, és láthatóan igényesen kivitelezett, saját gyártású videókat, sőt hanganyagokat is. Az oldal fenn van facebookon, a szerzők twittelnek, skype-olnak, és a weboldalon fotós versenyekkel próbálják fenntartani az érdeklődést.

Láthatóan igyekeznek a felhasználónak érdekeset, világnak értékeset, és az interneten maradandót alkotni.
Kérdés, hogy milyen sikerrel...

Felhasználónak érdekeset

Az oldal eleve azzal a szándékkal született, hogy olyan tartalmat adjon az érdeklődőknek, amit eddig nem talált meg az interneten. Ez pedig a magyar nyelvű fotósanyag, a közösségi fejlődés, tanulás ígérete.
Az interneten kutatva valóban nem találtam olyan portált, mely kifejezetten "oktató" jellegű, saját maguk által létrehozott információt kínálna fotósoknak. Általában az oldalon lévő cikkekhez hasonlót lelkes fotósok -főként hivatásosok - saját blogján/weblapján lehet olvasni. Az sem ritka, hogy ezeknél az írásoknál, a magánoldalon belül, valódi önképzőkörök alakulnak ki. Hasonló tanulási lehetőséget jelentenek a különböző fórumok közösségei -főleg az index.hu-n -ahol a keménymag mellett, a folyton cserélődő aktív tagok hozzászólások formájában gyűjtik a tudást. ez azonban nehezen visszakereshető, nehezen tanulmányozható.
Úgy gondolom az igény megvan, és a tartalom és az ötlet ha nem is egyedinek, de mindenképp érdekesnek számít.

Világnak értékeset

A cikkek, videók színvonala magas, a kijelölt irány kétségtelenül megfelelő. Azonban az utóbbi hónapok inaktivitása komoly aggodalomra ad okot. Megkérdőjelezi, hogy az eddig folytatott munka tartható-e, illetve milyen formában.
Azt tudni lehet, hogy az oldal magánkezdeményezés, és a készítők önállóan, anyagi támogatás nélkül működtetik. Valószínű éppen ez a tény, a támogatás hiánya fogja a vesztét okozni, hiszen pénz, energia, idő híján nem lesznek képesek kellő mennyiségű és minőségű tartalmat pumpálni a gépezetbe. Az oldal egyik legnagyobb erénye azonban az igényes tartalom, amiből -ha valóban a felhasználók igényeit szeretnék kielégíteni - nem lehet engedni. A mennyiség csökkenése pedig beláthatóan csökkenti az érdeklődést.

Interneten maradandót

A cél nyilvánvalóan egy, a szakterületet teljesen felölelő, és folyamatosan követő tudásbázis kiépítése. Egy olyan oldal létrehozása, ahová az elsők között kattintanak a fotózás iránt érdeklődők. Az információ sokszínű formái (szöveg, videó, hanganyag) is arra utalnak, hogy a lehető legszélesebb spektrumban kívánják lefedni az interneten keletkező információigényt ezen a területen.

De miért?

Úgy gondolom ez a portál mindenképpen több, mint néhány unatkozó fotós pótcselekvése. Az internetes közösség a spontánul alakult önképző csoportok megalakulásával már kifejezte igényét, és most akadt valaki aki ezt megpróbálja kielégíteni.

A jövő kérdése már csak az, az oldal meg tudja-e oldani a problémáit, és ezután képes lesz-e megfelelően és a közösségnek hasznosan betölteni az űrt a választott eszközzel:
saját készítésű fotós tudásanyaggal, magyarul a weben, a közösségi fejlődés és tanulás ígéretével.

Retronom.hu

Közösségi szervező erők: a közös érdeklődés itt a retro korszakhoz kapcsolódó tárgyak szeretetében, a nosztalgiázás jegyében jelenik meg. Itt kikapcsolódhatnak, hasonló érdeklődésű emberekkel találkozhatnak.
Az oldalon található tartalmakat bárki elérheti, egy egyszerű regisztráció után kommentelhet, sőt akár Ő maga is hozzáadhat tételeket az adatbázishoz, így építve az oldalt, a közösség tudását gyarapítva.
A retronom-ot építők, az ott hozzászólok nem tudományos munkát végeznek. Hobbijukat ebben a formában élik ki, szórakozást, kikapcsolódást biztosítva maguknak. Az ott felgyülemlett információ tudományosan nem elismert, azonban hatalmas élettapasztalatot, gyakorlati tudást feltételez.

Közösségi társadalom: általában elmondható, hogy a 35-55 éves kor között érdeklődnek leginkább a téma iránt. Hiszen ők éppen akkor voltak fiatalok, amikor a legvadabb retro korszak dúlt a 80-as években és szívesen emlékeznek vissza legszebb éveikre. Ráadásul közöttük már jórészt találhatunk olyanokat, akik már ismerik és magabiztosan kezelik a hálózati kommunikációs eszközöket és infrastruktúrákat, így nem jelent számukra problémát eligazodni az interneten. Persze van pár olyan a fiatalabb korosztályból (25-35), akik gyermekkorukat élték meg a 80-as években ezért egy bizonyos kötődés bennük is kialakult, vagy egyszerűen örömüket lelik ezekben a tárgyakat, visszaidézve számukra gyermekkorukat.

Közösségi és hálózati szabadság: úgy vélem nem korlátozza őket szerzői jogi probléma. Nem vétenek semmit ellene, ill. nem hinném, hogy valaki éppen erre az oldalra vetné ki a hálóját, hogy beperelje őket, de nem is lenne miért, hiszen nem vétenek a szerzői jogok ellen. Teljes szabadsággal bírnak a felhasználók, akármiről írhatnak ami kapcsolódik a korszakhoz és a témához.
Nem tapasztalok semmilyen problémát reklámozással kapcsolatban sem, senki nem akar erőszakosan eladni. Aki pedig szeretne megválni az oldalhoz kapcsolódó tárgyaitól, azt megteheti a direkt erre a célra kialakított retro piacon.
Bárki feltölthet az oldalra bejegyzéseket. A többi felhasználó végzi el a "lektorálást". Ha valami problémát fedeznek fel, ill. ha valaki ki tudja bővíteni a más által készült tételt a közösség együtt, közösen, aktívan törekszik egyre jobbá tenni és minnél több információval feltölteni az oldalt, ebben az igazán egyedi adatbázisban.