Sorozatjunkie (8. tézis)

I.

1. A kontextus igénye

A Sorozatjunkie-n megjelenő bejegyzéseket, ha kiemeljük az összes többi közül, akkor is értelmezhetők lesznek. Ez a fajta kontextus tehát nem szükségeltetik az oldalon található tartalmak megértéséhez. Célszerű viszont ismerni a bejegyzések mögött álló televíziós hátteret, hiszen afféle kritikai és hírportálról beszélhetünk. Hála azonban az internetnek, még a televíziós világban kevésbé tájékozottak is gyorsan felzárkózhatnak a többiekhez, így megteremtve magukban azt a kontextust, amiben aztán már értelmezhetnek bizonyos bejegyzéseket.

2. Igény az információk hitelesítésére

Szerencsére a Sorozatjunkie szerkesztői nagyon gyakran linkelnek eredeti forrásokat, esetleg youtube-videókat a bejegyzésekhez, így a hitelességgel nincs probléma. Az egyes sorozatkritikák pedig inkább szubjektívek, mint objektívek és tényszerűek, ott nem igazán lehet hitelességre való törekvésről beszélni (hacsak nem az adott epizód eseményeinek pontos ismeretére gondolunk).

3. Igény a perspektívára

Az oldal blogjellegéből kiindulva elmondhatjuk, hogy ha a bejegyzésekben csak a főszerkesztők perspektívája érvényesül, akkor a kommentekben abszolút az olvasók látószöge jelenik meg. Nem igazán szólhatnak bele, mi kerül egy-egy írásba, ugyanakkor elmondhatják – és el is mondják! – saját véleményüket, hol intelligensebb, hol kevésbé intelligens stílusban. Cserébe a szerkesztők törekednek a tématerület lehető legteljesebb lefedésére, s igyekeznek a tőlük elvárható legjobb tartalomszolgáltatást nyújtani.

4. A komplexitással szemben támasztott igények

A Sorozatjunkie nem teljesen egyedi jelenség a magyar weben. Számos hasonló oldal létezik, mégis azt mondhatjuk, annak ellenére, hogy a főszerkesztőknek – legjobb tudomásom szerint – nem ez az oldal a legfőbb pénzkereseti lehetősége, sikerült olyan komplex szolgáltatást létrehozniuk, ami igazán figyelemreméltó. A felhasználók körében aratott sikerének kulcsát talán az adhatja, hogy mindig naprakész, jól szerkesztett, mindig a legfontosabb eseményekről tájékoztat, és ha írnak egy-egy sorozatrészről, akkor nemcsak a tartalmát mondják el (tehát nem csak spoilereznek), hanem az évad korábbi részeinek ismeretében véleményt is mondanak róla, és felvetnek afféle kérdéseket is, hogy vajon mi lesz a következő részben, vagy ki az a furcsa szereplő, akinek még csak a hangját hallottuk, stb.

II. A legfontosabb funkciók

A Sorozatjunkie, amennyiben tudásbázisként tekintünk rá, megvalósítja a hatékony lekérdezhetőséget, hiszen az oldalon található kereső és a címkék segítségével másodpercek alatt megtalálhatunk lényegében szinte mindent.

Talán segíti valamennyire az irányító munkára történő rálátást a vendégbloggerkedés lehetősége, hiszen irányítani egy blogot igazán nem kell úgy, mint mondjuk egy fórumot, ugyanakkor egy teljes, jó bejegyzés megírása gyakran nem kevés munkával jár.

A blog nyújt lehetőséget kötetlen kommunikációra, a kommentek formájában. Ugyanakkor az évekkel korábbi írásokat és beszélgetéseket is visszaolvashatjuk.

Sorozatjunkie (7. tézis)

Azon túl, hogy a Sorozatjunkie tulajdonképpen egy blog, és így van benne kommentelési lehetőség, számos más szolgáltatást is alkalmazhatna a mindennapi működéshez.

Nem tudom elégszer leírni, hogy mennyire jó lenne, ha használnák a Facebookot és kiépítenének egy tisztességes oldalt. Egyrészt nagyobb közönséget érnének el, mert ha valaki látja, hogy az ismerőse „lájkolta” az oldalt, akkor ő is megnézi azt, és így – amolyan láncreakcióként – egyre jobban elterjedne az oldal. Másrészt pedig az eseményszervezésben is sokat segíthetne.

Másik szolgáltatás, amit érdekes lenne, ha használnának, a Youtube. Azon túl, persze, hogy onnan osztanak meg videókat, hiszen azt eddig is tették. Érdekes elképzelni, hogy milyen lenne egy olyan új Sorozatjunkie-t kiépíteni, ami nemcsak bejegyzéseket tartalmazna, hanem a szerkesztők videóit egyes sorozatrészekről. Sőt, és ez már tényleg csak egy gondolatkísérlet, megfelelő emberi erőforrás birtokában akár angol nyelvűek is lehetnének a videók.

Chat jelenleg nincs az oldalon, de elképzelhető lenne a használata, bár félő, hogy a kommentelés rovására menne.

Wikit szükségtelen építeni, hiszen már maga a blog is afféle archívumként működik, ahol viszonylag könnyen meg lehet találni a tartalmakat. Arról nem is beszélve, hogy az egyes sorozatoknak van saját wikijük, így tehát felesleges lenne még egyet kiépíteni.

Feedolvasóval – mivel blogról van szó – lehet olvasni az oldalt, így azt nem szükséges integrálni.

Sorozatjunkie (6. tézis)

1. PRIVÁTSZFÉRA ÉS MAGÁNY

1.1. A jó és rossz magány

A Sorozatjunkie tökéletes példája annak, hogy a felhasználók addig nevezhetők felhasználóknak, amíg látogatják az oldalt (és kommentelnek). Hiszen a Sorozatjunkie csupán egy felület számukra, amelyen megbeszélhetik a televíziózás világában zajló eseményeket – ha megszűnne az oldal, a média, amiről tartalmat szolgáltatott, attól még megmaradna.

A blog írói szinte minden hírt megtalálhatnak online, ám ahhoz, hogy igazán igényesek legyenek, s a tématerület minden részére kiterjedjenek a bejegyzések, gyakorta kell offline is tájékozódniuk. El kell rugaszkodniuk tehát a hálózati közösségtől, ki kell szakadniuk belőle egy kis időre, hogy aztán – friss információk birtokában – újra visszatérhessenek oda.

1.2. Életjelek

Azon túl, hogy az oldal szerkesztői rendszeresen, akár napi több alkalommal írnak bejegyzéseket, a Sorozatjunkie-n leginkább a kommentek jelentik az életjeleket. Mind a szerkesztők, mind pedig a felhasználók szemszögéből. Tartalmuk rendkívül változatos lehet, az értelmes eszmefuttatásoktól kezdve egészen az értelem nélküli, „beszólok, mert ahhoz van kedvem”-típusú hozzászólásokig.

1.3. Intim megvilágítás

Sok felhasználó pusztán csak olvasója a Sorozatjunkie-nak – a friss hírekért látogat el az oldalra, de nem kíván részt venni az eszmecserében. Azok azonban, akik a felhasználók kommentelő feléhez tartoznak, rendkívül vegyes véleményeket fogalmazhatnak meg. Vannak, akik abszolút kompetensek egy-egy témában (például gyakran nézik az adott műsort), aztán vannak, akik kevésbé, csak azt hiszik, hogy igen, és végül ott vannak azok, akiknek fogalmuk sincs, miről van szó, csak a lényeg, hogy hallassák a hangjukat, még ha ezzel felháborodást is keltenek. És persze léteznek ezeknek is variációik.

A hozzászólás lehetősége az, amiből a legjobban megismerhetjük az oldal felhasználóit, sőt, oda akár személyes, a témához szorosan nem kapcsolódó dolgokat is leírhatnak, esetenként felhasználónevük mellett szerepelhet személyes oldaluk linkje is.

2. BIRTOKLÁSVÁGY – FELHALMOZÁS

A Sorozatjunkie, blogjellegéből adódóan, automatikusan működik archívumként, s így jellemző rá a felhalmozás is: visszakereshetjük a kezdetekkor íródott bejegyzéseket és kommenteket is. A külső forrásból származó tartalmakat (pl. videók) azonban nem tárolja, ha az eredet helyén megszűntek, a blogban is elérhetetlenné válnak.

A Sorozatjunkie a különböző webes eszközök használóinak igényeit is kielégíti bizonyos szinten – RSS-olvasóval is követhetők a bejegyzések, így nem szükséges ellátogatni minden nap az oldalra.

3. KÉPESSÉGEK FENNTARTÁSA, FEJLESZTÉSE

3.1. Az állandó jelenlét kényszere

A Sorozatjunkie-n is, mint minden hasonló fórumon/blogon, ahol lehetőségük van az olvasóknak arra, hogy kapcsolatot teremtsenek egymással, rendkívül fontos, hogy az ember folyamatosan jelen legyen, és ne hagyja, hogy elfelejtsék, ugyan az oldal használóinak összetétele valószínűleg nem változik olyan rohamos ütemben, hogy egy-két hónap kihagyásból jelentősebb problémák lehessenek. (A kihagyás lemaradást mindenképp okoz, ha az illető nem tájékozódik a tématerületről máshol sem.)

3.2. Társadalmi szerepvállalás és hálózatiság

A Sorozatjunkie a társadalomban tulajdonképpen a televíziózással kapcsolatos tartalomszolgáltató szerepét tölti be (több más oldallal egyetemben). Gyűjtőhelye azoknak, akiket érdekel ez a téma, legyenek azok csak olvasók, vagy akár kommentelők is. A rajta található írások nagyon gyakran vitaindítóként funkcionálnak, s így rendkívül érdekes párbeszédek kiindulópontjai. Mintegy inspirálják az olvasókat arra, hogy kifejezésre juttassák véleményüket, legyen az pozitív vagy negatív, s ebben az oldal nyújtotta anonimitás, arctalanság is rendkívül hasznos szerepet tölt be.

3.3. Újdonságok és hype

Azt kell mondanom, a Sorozatjunkie funkciói újdonságok terén hagynak némi kívánnivalót. Igaz, hogy a bejegyzéseket lehet „lájkolni” Facebookon vagy megosztani Twitteren, ám ez korántsem elég a mai webkettes világban. Ahhoz, hogy igazán felhasználóbarát közösség legyenek, valószínűleg célszerű lenne, ha működtetnének Facebook-oldalt, s lehetővé tennék, hogy ne csak a fent említett két helyen, hanem sok más közösségi szolgáltatásban is megoszthassuk bejegyzéseiket. Ez természetesen nem kevés emberi erőforrást igényelne, hiszen például egy Facebook-oldalt igényesen működtetni rendkívül sok időt elvesz…

4. HOZZÁADÁS – TEREMTŐ AKTIVITÁS

4.1. Az altruista attitűd

Az altruista, segítő attitűd gyakran megfigyelhető az oldal felhasználói között, bár nem mindenki felé. Ha valaki mások szerint is értelmes kérdést tesz fel, általában készséggel válaszolnak neki, de nem kizárt az sem, hogy minősíthetetlen stílusban reagálnak a kérdezőnek, gyakran ok nélkül.

4.3. Vágy az elismertségre

Azt hiszem, mind a felhasználókat, mind pedig az oldal szerkesztőit mozgatja az elismertség vágya.

A felhasználók – természetszerűleg – szeretnék, ha a többi felhasználó szimpatikus ismerősökként gondolnának rájuk, s összebarátkoznának, legalább valami alapvető szintig.

Az oldal szerkesztői pedig valószínű, hogy nem foglalkoznának éveken keresztül a bloggal úgy, hogy nem kapnak sem anyagi elismerést, sem pedig olvasóit. Azt pedig könnyen beláthatjuk, hogy merőben felesleges lenne egy sikertelen oldalra időt és energiát áldozni.

Sorozatjunkie (4. tézis)

A. Az értékpluralizmus

Az oldalon rendkívül sokféle felhasználó található meg, közöttük nincs hierarchia, még a szerzők és a kommentelők között sem. A szerzők a bejegyzésekben (főleg a kritikákban) nagyrészt saját véleményüket fogalmazzák meg, amik így afféle vitaindítóként szolgálnak. A kommentekben viszont mindenki egyenrangú. Azt, hogy a bejegyzésekben megfogalmazottakat nem kell abszolút igazságként elfogadni, gyakran ki is használják a tagok – nem egyszer alakult már ki parázs vita bizonyos témákban.

Az oldalról eljuthatunk az Origo tévé-rovatához, az ott megjelent cikkeket ugyanis folyamatosan elérhetővé teszik, mint ahogy a Filmbuzi oldal legfrissebb bejegyzéseit is elérhetjük. Ha egy adott bejegyzéshez felhasználtak, vagy épp találtak valamilyen forrást (előzetes, bakiparádé, stb.), azt is linkelik.

B. A hálózati tudásélmény

A Sorozatjunkie viszonylatában a tudás valójában nem jelent mást, mint hogy egyrészt figyelemmel követjük a minket érdeklő sorozatokat, így adott esetben hozzá tudunk szólni az oldalon kialakuló beszélgetésekhez, vitákhoz, másrészt pedig, hogy elolvassuk az oldalon megjelent bejegyzéseket. Ide természetesen nem pusztán a kritikák értendők, hanem az egyes nézettségi adatok, a sorozatajánlók, vagy a médiában megjelenő, a Sorozatjunkie által közvetített (és egy-két mondatra zanzásított) hírek tartoznak.

Ha valaki még csak most ismerkedik a sorozatok és a televíziózás világával, akkor is remekül használhatja az oldalt, hiszen – még ha elsőre bonyolultnak is tűnik a weblap felépítése – a címkék segítségével rábukkanhat őt érdeklő, kiindulópontot adó írásokra.

C. A hálózati időélmény

Hála a kommentelés lehetőségének, az oldalon visszakereshetjük akár a 2006-os párbeszédeket. Az akkori bejegyzésekhez valószínűleg nem fogunk már hozzászólni, hiszen azok a hírek stb. jórészt aktualitásukat vesztették, valahogy mégis megnyugtató a tudat, hogy amit akkor leírtunk, még mindig létezik, nem veszett el. A múlt töredékessége ezáltal tehát némiképp csökkent.

Érdekes jelenség, hogy az oldalon megjelenő írások nem egyenlő gyorsasággal lesznek kommenteltek. Van, ahova fél órán belül érkezik 5-6 reakció, de van, ahol napokig (vagy talán soha) nem alakul ki párbeszéd.

D. A hálózati térélmény

A Sorozatjunkie azon oldalak közé tartozik, amelyek átlátható, letisztult webdesignnal rendelkeznek, nem villognak lépten-nyomon reklámok, tényleg pusztán magukra az információkra koncentrálhat az olvasó.

Feedolvasón keresztül is olvashatjuk az írásokat, ugyanakkor az oldalba beágyazott feedeken keresztül máshova (Origo, Filmbuzi) is eljuthatunk, ha úgy tetszik, kiléphetünk a Sorozatjunkie által jól körülhatárolt világunkból. Annál is inkább, hiszen az imént említett oldalakon is vannak máshova mutató linkek, stb.

Lehetőségünk van továbbá „lájkolni” a bejegyzéseket, így akár facebookos vagy twitteres ismerőseinkkel is megoszthatjuk őket.

Sorozatjunkie (5. tézis)

Közösségszervező erők

Ahogy azt már korábban is leírtam, a Sorozatjunkie fő célja, hogy sorozatokról, sorozatrészekről közöljön kritikákat, s tájékoztasson a legfőbb televíziós hírekről, történésekről, DVD-megjelenésekről, stb. Jellegét tekintve tehát tematikus oldal, s főleg azok látogatják, akiket érdekel a televíziózás világa. Az olvasókra közösségszervező erőként valószínűleg nemcsak a bejegyzések, hanem az azokat követő kommentelési lehetőség is hat, hiszen ott véleményt formálhatnak, s párbeszédet folytathatnak, vagy épp vitázhatnak másokkal. Mindezt olyan környezetben teszik, amiben valószínűleg minden kommentelő egyaránt jártas, és így – nagyon ideális esetben – tényleg tartalmas és értelmes társalgás alakulhat ki.

Közösség és társadalom

Nincs korhatára annak, hogy kik olvashatják a Sorozatjunkie-t, így tehát valószínűleg sokféle nemzedék vegyül a látogatók és kommentelők között. Igazán persze nem lehet tudni, mennyi az oldal átlagéletkora, tekintve, hogy a hálózati közeg nagyszerű lehetőséget teremt a rejtőzködésre és az anonimitásra, de feltételezhető, hogy a blog látogatói a 18-30 éves korosztályba tartoznak.

Természetesen nemcsak életkori, hanem regionális különbségek is vannak a tagok között, hiszen a Sorozatjunkie mindenki számára nyitott. 2008-ban voltak próbálkozások arra nézve, hogy a vállalkozó kedvű tagok összetalálkozzanak Budapesten, ám úgy tűnik, hamar elhalt a kezdeményezés. Ennek ellenére egyáltalán nem kizárt, hogy kisebb csoportok, vagy egy-egy fő megismerkedett egymással személyesen is az elmúlt 5-6 év alatt.

Közösség és hálózati szabadság

A Sorozatjunkie-ra akár afféle tudásbázisként is tekinthetünk, hiszen foglalkozott az elmúlt évek legfőbb televíziós eseményeivel, és számos helyen tartalmaz linkeket, videókat, fényképeket, stb. Mivel pedig a rengeteg bejegyzés közötti navigáció másképp szinte lehetetlen lenne, címkék segítik a felhasználókat az őket érdeklő információ megtalálásában.

Sorozatjunkie (3. tézis)

A honlap – ahogy azt a többi tézis esetében is írtam – a hazai és külföldi televíziós eseményekkel foglalkozik. Leginkább sorozatkritikákat, televíziózással kapcsolatos híreket tartalmaz, olykor azonban közöl nézettségi adatokat, s ajánlókat is.

Menüpontok nem igazán jellemzők a Sorozatjunkie-ra, inkább a bejegyzésekhez rendelt címkék mentén navigálhatunk. Ezen kívül lehetőségünk van az egyes hónapok szerint is barangolni az oldalon, valamint a folyamatban lévő sorozatoknak készített „kibeszélőben” megvitatni az éppen aktuális fejleményeket.

Elsődleges információnak tekinthetőek a szerkesztők által az egyes témákban írt bejegyzések. Másodlagos információk azok a források, amiket az írásokban linkelnek (honlapok, képek, videók, stb.), tehát amik külső forrásból származnak. A másodlagos információk közé tartozhatnak az olvasók hozzászólásai is.

A szolgáltatott tartalom…

a) előállított, vagy birtokolt elsődleges információk: kb. 55% (a szerkesztők által írt bejegyzések összessége)
b) a téma előállítóira, birtoklóira vonatkozó információk: 8%
c) más területekkel való összefüggésekre vonatkozik: 2% (nem igazán pillantanak ki más területek felé)
d) hozzáadott háttéranyag: 10% (számos bejegyzésben linkelik az eredeti, az írások alapjául szolgáló forrásokat)
e) vélemények, reakciók: 25% (minden egyes bejegyzés után lehetőség van kommentelni, amivel az oldal olvasói rendszerint élnek is)

Sorozatjunkie (2. tézis)

1) Számos folyóirat közöl filmkritikákat, televíziózással kapcsolatos statisztikai adatokat, egyéb híreket, s ez nemcsak a nem-internetes korszakban volt így, hanem most is így van. (pl. VOX magazin) Bár nem teljesen ugyanazt a területet fedik le, mint a Sorozatjunkie, mégis úgy gondolom, hogy ezek hasonlítanak rá a legjobban. Amennyiben nem létezne az internet, hasonló módon tudnám elképzelni a tématerület lefedését: olyan folyóiratoknak kellene létrejönniük, amelyek rendszeresen közölnek kritikákat, nézettségi adatokat, híreket a televíziózás világából, stb.

2) A hálózati környezetben a Sorozatjunkie által szolgáltatott tartalom még számos helyen megjelenik. Magyar viszonylatban ilyen oldalak például a comment:com, a hogyvolt, vagy éppen a HVG Médiablog. A comment:com kritikák mellett televíziózással kapcsolatos aktualitásokat is tartalmaz, míg a hogyvolt főleg egyes sorozatok epizódjainak cselekményét írja le „zanzásítva, viccesen, akár gúnyosan”. Nem teljesen egyedülálló tehát a Sorozatjunkie a magyar weben.

3) Az oldal amellett, hogy naprakész információkat nyújt, lehetőséget biztosít az olvasók közötti kapcsolatteremtésre is a bejegyzésekhez kapcsolódó kommentelési lehetőséggel. Emellett a két főszerkesztő használja a Twittert, ami szintén alkalmas felületet nyújt arra, hogy kommunikáljanak az olvasókkal. Facebook-oldallal nem rendelkeznek, de lehetővé teszik, hogy a bejegyzéseket Twitteren és Facebookon is megosszuk. Ilyen szempontból a Sorozatjunkie kevésbé szimpatikus, hiszen lehet, hogy sokaknak (pl. akik nem használnak Google Readert) jóval egyszerűbb lenne „lájkolni” Facebookon az oldalt, és aztán mindig megkapni a friss bejegyzéseket, mint naponta többször ellátogatni a honlapra.

Úgy látom, az oldal teljes mértékben hasznosítani tudja a specializáltság előnyeit; szinte minden bejegyzésben van egy-egy kapcsolódó videó, számtalan link, fényképek, stb., így sok olyan forráshoz, érdekességhez hozzájuthatunk, amire amúgy nem biztos, hogy rábukkanhatnánk.

Sorozatjunkie (1. tézis)

1) A Sorozatjunkie több funkcióval is rendelkezik. Elsődlegesen a magyar és külföldi tévésorozatokról közölnek kritikákat, de találhatunk az oldalon ajánlókat, pilotmustrát, vagy épp sajtószemlét is. Az oldalon található bejegyzéseket (és mivel azok sokan vannak, inkább a címkéket) áttekintve azt mondhatjuk, hogy a Sorozatjunkie társadalmi szerepe abban áll, hogy egyetlen oldalon gyűjti össze az egyes sorozatokkal kapcsolatos információkat, mindezt pedig magyar nyelven teszi, a legelvakultabb rajongók számára is hasznos módon.

2) A fentiekből következik, hogy a tévésorozatokkal kapcsolatos információkra éhes felhasználók számára igazi paradicsom az oldal, hiszen – mivel egyetlen oldalt kell csak figyelemmel követniük – az érdeklődési körükhöz kapcsolódó lehető legtöbb információt megtalálják, mindezt pedig a legegyszerűbb módon, sőt, kapcsolatot teremthetnek magukhoz hasonló emberekkel, a bejegyzések után heves vitákat folytathatnak, stb.

Az oldalon találhatunk Gyakran Ismételt Kérdések menüpontot, valamint a főmenüből elérhetjük a két legaktívabb szerző (winnie és Human Insect) twitterét is. Az oldalba integrálták továbbá az Origo televízióval kapcsolatos híreit, így a legfrissebbeket egy kattintással elérhetjük az oldalsávból. Az egyes bejegyzések végén megtalálható a Facebook-féle „Like” gomb, amivel könnyedén megoszthatók az érdekesnek talált írások a közösségi portálon. A legnépszerűbb postokat az oldalsáv egy kiemelt részén tekinthetjük meg, a legtöbbet „lájkolttal” kezdve.

3) Noha erről nem szól egyetlen bejegyzés sem - már amennyire vissza tudtam keresni a legelsőket -, azt hiszem, nem lehetett más a kezdeményezők célja, mint létrehozni azt az oldalt, amivé az évek során a Sorozatjunkie lett.

4) Hatás szempontjából a Sorozatjunkie-nak lehet manipulatív hatása, mert az egyes sorozatrészekről adott kritikák befolyásolják negatív vagy pozitív irányban a lehetséges nézők hozzáállását egy adott sorozathoz. S mivel népszerű, ismert weboldalról van szó, az általa közölt vélemények akár értékrend-alkotók is lehetnek sokak számára. Ezzel viszont az a probléma, hogy az oldalon megjelenő kritikák nagyrészt szubjektívek, és ezek alapján nem szűrhető le teljes biztonsággal az, hogy például el akarunk-e kezdeni egy adott sorozatot vagy sem. Nem tudom tehát, hogy az oldal mennyire alkalmas információforrás ahhoz, hogy eldöntsük, nekünk melyik lesz a legmegfelelőbb tévéműsor. Valószínűleg csak kis részben használhatjuk ilyenre, és inkább a bejegyzések által kialakuló viták és „kibeszélések”, vagy ha úgy tetszik, a közösségi funkciók lesznek azok, amelyek miatt az adott egyén visszalátogat az oldalra.

NaNoWriMo

Avagy National Novel Writing Month, ami minden év november havában versenyre hív több százezer vállalkozó kedvű embert. A verseny célja: megírni egy 50.000 szavas regényt a november 1-től november 30-ig terjedő időszakban. Természetesen a történet lehet hosszabb is, de aki nem éri el a meghatározott mennyiséget, az nem lehet győztes. (Ennek értelmében tehát sok ezer nyertese van a NaNoWriMo-nak.) 

Elsőre lehetetlennek tűnik a feladat, mégis rengetegen akár már egy héttel a határidő lejárta előtt átszakítják a célszalagot.

A NaNoWriMo-ban nem érdekes, hogyan, vagy mit írunk. A mennyiség a fontos, az, hogy a hónap végére elkészüljön egy regény első kézirata, amit később lehet javítgatni.

Amikor valaki végzett a történetével, az oldalon található adatlapra bemásolja az írása szövegét, s a rendszer automatikusan megszámolja a szavakat. (Azután pedig törli a szöveget, így tehát senki regényét nem tárolják.) Ez persze lehetőséget ad arra, hogy egyesek csaljanak, és esetleg ötvenezerszer írják le ugyanazt a szót, de pont ez a NaNoWriMo szépsége: ha valaki csal, csak saját magát csapja be vele. Lehet, hogy megkapja a győztes helyezéssel járó virtuális díjakat (megjelenik a neve a győztesek listáján, letöltheti a pdf-ben található, saját nevével ellátott „Winner Certificate”-et), de – ahogy a kezdeményezés honlapján is olvasható – az egyetlen igazi díj az, ha valaki ténylegesen megírja a legalább ötvenezer szavas regényét.

Nézzük, mi teszi szempontunkból érdekessé, azaz webkettessé a NaNoWriMo-t.

Fórumok és közösség

A tagok, amikor regisztrálnak, kiválaszthatják, melyik országot szeretnék képviselni a versenyben. Ha bejelöljük Magyarországot, akkor bekerülünk a magyar résztvevők közé. Ez már csak a statisztikák miatt is fontos, továbbá amiatt, hogy minden országnak van fóruma, ahol a tagok megismerkedhetnek egymással.

A fórumnak hála, valódi közösségi élményben lehet része annak, aki úgy dönt, a november hónapot az írásnak szenteli. (Ami már csak azért is ironikus, mert a legtöbb írónak az írás magányos tevékenység. Érdekes elképzelni, hogy milyen lehet, amikor a magányos tevékenység még közösségi élménnyel is társul.) 

Nemcsak társalgásra használhatják a résztvevők a fórumokat, de megbeszélhetnek személyes találkozókat is, akár együtt írásokat, mint ahogy arra a magyarok között is volt példa: a tagok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában találkoztak és néhány óráig együtt készítették regényeiket. (Persze – ahogy a „rendezvény” utáni hozzászólásokból kiderült – senki nem haladt úgy, ahogy kellett volna, hiszen a program nagy része beszélgetéssel telt.)

A fórum az ismerkedésen, időpont-megbeszélésen túl azért is hasznos ötlet, mert nem egyszer fordult elő, hogy a közösség inspiráló és mozgatóereje adott kitartást az utolsó napokban a játékosoknak ahhoz, hogy befejezzék írásukat, s átszakítsák a célszalagot.

Egyéb közösségépítő funkciók

Hasonlóan ötletes gondolat volt a magyarok részéről, hogy rendszeresítették az esti NaNoWriMo chatelést. A magyar szekció vezetője, felhasználónevén poggi, honlapján létrehozott egy direkt a NaNoWriMo résztvevőinek szánt, IRC alapú chatszobát. A cél ezzel az elején főleg az ismerkedés, aztán november hónap alatt az együttírás volt, a hónap végén – november 30-án este – pedig megrendezték az ún. Végeváró Visszaszámláló Izgalmat, a játék zárásaként.

Könyvtárak, figyelem!

A NaNoWriMo várja könyvtárak segítségét is. Ha például egy megyei könyvtár felfigyel a kezdeményezésre, csupán annyi a dolga, hogy kapcsolatba lépjen a NaNoWriMo vezetőségével, hogy megkapja az online bolt linkjét, ahonnan megrendelheti a szükséges (ingyenes!) plakátokat, stb. Az egyedüli követelmény, hogy a „write-in”-ek idejére megfelelő körülményeket kell biztosítani a játék résztvevőinek, hogy zavartalanul írhassanak. (A könyvtárak számára kiadott „guide”-ban felvetették annak az ötletét is, hogy időnként a könyvtári személyzet kávéval/teával, esetleg süteményekkel lássa el az írókat.) Az sem elképzelhetetlen a kezdeményezés stábja számára, hogy a könyvtárak a hónap elején, közepén és végén tartsanak a résztvevőknek beszélgetős délutánokat, ahol találkozhatnának, megoszthatnák tapasztalataikat egymással, s ami elősegítené a közösségépítést. (Ilyen alkalom lehet például a november végén mindig megrendezésre kerülő TGIO – Thank God It’s Over parti.)

Természetesen az, hogy mindezt igényes színvonalon szolgáltassa egy adott könyvtár, nem kevés erőforrást igényel, ugyanakkor érdemes abba is belegondolni, hogy hosszabb távon mennyi hasznot hozhat az intézménynek az, ha (író)-olvasókat csábít be a falai közé, akik aztán pozitív véleménnyel távoznak.

NaNoWriMo fiataloknak

A fent elmondott webkettes funkciókhoz már nem kifejezetten tesz hozzá bejegyzésemnek ez a része, ám fontosnak tartom, hogy írjak a Young Writers Programról is, amit tulajdonképpen a NaNoWriMo 17 év alatti résztvevőinek hoztak létre.

Szintén novemberben zajlik, és szintén egy regény/történet megírása a cél, ám vannak különbségek.

Egy lényeges eltérés, hogy azok, akik tizenévesen belevágnak és regisztrálnak, saját maguk határozhatják meg, milyen hosszú az a sztori, amit egy hónap leforgása alatt be tudnak fejezni, hiszen lehet, hogy egy 13 éves számára az ötvenezer szó még túlságosan sok és rémisztő.

Egy másik különbség, hogy ehhez a programhoz tanárok is csatlakozhatnak, és így például virtuális osztálytermeket építhetnek fel, melyeken keresztül figyelhetik az osztályukba tartozó tanulók haladási folyamatát, küldhetnek nekik emailt egyetlen kattintással, amelyben biztatják őket, gratulálnak nekik, stb. A virtuális osztálytermek másik remek funkciója, hogy a tanárok kérhetik több „terem” összekapcsolását, így a diákok akár más országbeli résztvevőkkel is megismerkedhetnek.

Akik pedig lemaradtak a novemberi NaNoWriMo-ról, azok ne csüggedjenek, áprilisban ugyanis megrendezésre kerül a ScriptFrenzy, melynek célja, hogy a hónap leforgása alatt a résztvevők megírjanak egy forgatókönyvet, vagy egy színdarabot, vagy képregényt.

NORC

A NORC egy utcai panoráma-felvételeket szolgáltató weboldal.

Kevesebb várost ölel fel a szolgáltatás, mint a Google Street View - főleg Közép- és Kelet-Európa területeit tartalmazza. Magyar városok közül barangolhatunk Budapesten, Debrecenben, Győrben, Hajdúszoboszlón, Miskolcon, Szegeden. Szentendrén, sőt, a Balatonon is.

Felépítését tekintve rendkívül egyszerű a weboldal, valójában egy mashupról van szó. A képernyő bal oldalán a város utcáiról készített panorámaképeket láthatjuk (rendelkezésünkre áll a nagyítás és a nyilakkal történő navigálás, valamint a hibajelentés lehetősége ezen a területen), jobb oldalán pedig a Google térképszolgáltatását. Utóbbi szolgál a városokban történő tulajdonképpeni „közlekedésre”. A jobb oldali területet utcatérképként és műholdas felvételként is használhatjuk.

Az oldal alján választhatunk országot (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Magyarország), ahol a megfelelő kiválasztása után megjelennek a rendelkezésre álló városok is.

Ebben természetesen nem merülnek ki az oldal szolgáltatásai, hiszen

• el lehet menteni a panorámakép fölött lévő „Panolink” opcióval a megtalált területeket
• a városok képét megtekinthetjük 3D-ben is a panorámakép bal felső sarkában lévő szemüveg szimbólumra kattintva
• beilleszthetjük honlapunkba/blogunkba a kiválasztott panorámaképet
• az oldal tetején lévő kereső segítségével nem szükséges végigkutatnunk az egyes várostérképeket; ha például beírjuk keresőkérdésnek, hogy Budapest, Operaház, automatikusan az Operaházhoz ugrik

Az oldalt több nyelven is használhatjuk. A magyar fordítás egyelőre elég gyenge, gyakoriak benne a kevéssé értelmes mondatok és helyesírási hibák (pl. Tilós tartalom), de használati utasítás nem is igazán szükségeltetik az oldal funkcióinak elsajátításához, így ez talán nem is olyan nagy probléma.

Nem rendelkezik kifejezetten sok funkcióval, de úgy látom, a NORC egész jól használható eszköz azok számára, akik virtuális sétákat szeretnének tenni Közép- és Kelet-Európa városaiban, vagy honlapjukat/blogukat szeretnék színesíteni néhány jól sikerült panorámaképpel.

Forgatókönyvtár

A Forgatókönyvtár célja, mint ahogy arra a nevéből is következtethetünk, forgatókönyvek beszerzése, megőrzése és visszakereshetővé tétele. Használata teljesen ingyenes, a szerzők pedig semmiféle jogot nem adnak át az oldal üzemeltetőinek azzal, hogy munkáikat feltöltik az internetes felületre.

Forgatókönyvet feltölteni regisztráció után tudunk. Ekkor meg kell adnunk írásunk címét, műfaját (dráma, fantasy, horror, kisfilm, stb.), oldalszámát, státuszát, írhatunk hozzá logline-t, szinopszist, hozzárendelhetünk kulcsszavakat, végül pedig feltölthetjük pdf-formátumban a művet. Utóbbi nem kötelező, mint ahogy azt a feltöltés előtti "használati szabályzat" is mondja.

Részletes visszakeresés során lehetőségünk van a cím, a logline, a szinopszis szavai/mondatai, a kulcsszavak, a szerző, a műfaj és a feltöltés ideje szerint keresni. Teljes forgatókönyveket azonban csak regisztráció után olvashatunk el.

Az oldal felhasználóinak lehetőségük van a feltöltött művek értékelésére ötlet, struktúra, tartalomépítés, karakterek és dialógusok szerint, amiből összeáll egy átlagos értékelés. Utóbbi az oldalon található toplista és a Prémium szekció miatt lesz fontos.

A Prémium szekcióba azok a forgatókönyvek kerülnek, amelyek az oldal használói szerint kiemelkedő szakmai színvonalat képviselnek. A Prémium felhasználók lehetnek producerek, produceri irodák, filmelőállító cégek, filmalapok és egyéb referenciával rendelkező filmszakmai szereplők. Egy-egy forgatókönyv kétféleképpen kerülhet be a Prémium szekcióba:

1. Az oldal használói kiemelkedő értékelésben részesítik, s a negyedéves összesítések során az első három helyen végez a mű.
2. A szerző a Script Consulting menüpont segítségével professzionális értékelést kér művének szakmai minőségéről. Ha a visszajelzés szerint forgatókönyvének összpontszáma meghaladja a 80%-ot, bekerül a Prémium szekcióba. 

Az oldal felhasználóinak lehetőségük van a Tanácsadás menüpont használatára, melynek célja, hogy ötletekkel lássa el az írókat forgatókönyveik javítása, s annak érdekében, hogy közönségsikert érjenek el, legyen művük bármilyen műfajú vagy stílusú.

Gyakorlatban sajnos nem tudom, a prémium funkciók és a tanácsadás vajon mennyire működőképes, az viszont egész biztos, hogy az oldal elméleti szinten remek ötlet. Igazán nagyszerű lenne, ha az elkövetkezőkben még igényesebb szolgáltatássá nőné ki magát a Forgatókönyvtár, s ezáltal azok az amatőrök is lehetőséget kapnának filmjeik megvalósítására, akik - megfelelő ismerősök hiányában - eddig sajnos nem értek el sikereket...