2011/04/19

Egy újpesti középiskola - Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Az elmúlt évtizedben különböző igények alakultak ki, melyek meghatározzák a hálózati közeg jellemzőit, de nem voltak csak elég minimális hatással a nyomtatatott, vagy hagyományos elektronikus média működésére. Ezért 4 megközelítésből fogom elemezni az iskola honlapját, hogy ezek a jelenségek mennyiben vannak jelen a weboldalon:


1. Az értékpluralizmus

A web-felhasználó a legtöbb esetben céltudatosan keresi a válaszokat a kérdéseire. Ilyenkor gyakran elkalandozik a sok hyperlink és számára érdekes dolgok között, és olyan dolgokra is rábukkan, amit nem keresett, de relevanciával bír.
Az iskolai honlapokat mindig szándékosan keressük meg. Itt is érvényesül az az általános elv, hogy lokálisan érvényes, többé-kevésbé világosan érzékelhető értékrendekkel találkozunk.
Egy intézményi weboldalon ritkán van lehetőség - mivel nagyon értelme sincs -, hogy a bejegyzésekhez hozzászóljunk, vagy fórumot hozzunk létre. (Bár, ha nagyon akarnánk, akkor találnánk egy témát, de sikeressége erősen kétségbe vonható.) Ergo láthatatlan gráfok vannak jelen az iskolai weboldalak mögött. Egy oktatási intézményt többnyire a szóbeszéd emel fel, illetve sorolja az ún. gyenge kategóriába. A tanárok képzettsége és rátermettsége, valamint a képzés minősége és formája határozza meg, hogy mekkora lesz az iskola sikere. A folyamat a diákok véleményén áll vagy bukik, hiszen ők fogják terjeszteni a jó vagy a rossz hírnevet. Ebből következik, hogy a virtuális rész teret az alábbi csoportok töltik meg:
  • exdiákok,
  • jelenlegi diákok,
  • leendő diákok,
  • tanári gárda,
  • szülők.
A weboldalak informatív jellege is segít a kialakult csoportok tudásának gyarapodásában, értékrendjük kiteljesedésében és alátámasztásában. A fórumok és blogok tagjaival szemben itt a végső megelégedettséget a valódi konfrontáció jelzi: az weboldal által szolgáltatott adatok és az innen-onnan kapott apró információk összessége arra serkenti a szülőket, hogy ebbe az iskolába kell beiratni a gyereket, és a nebuló is örömmel várja az iskolaválasztást, mert abba az iskolába szeretne menni, ahol a legjobb véleménnyel vannak a képzésről illetve a tanárokról. (Vagyis jobb esetben így van.) A mára kialakult lokális értékrendet tapasztalatok nélkül megváltoztatni nehéz és értelmetlen is.
Az interneten való böngészgetés észrevétlen tanulást is jelent. Ennek egyik motiváló ereje a tematikus sokféleség és a fejlesztések. Ez a spontán tájékozódás jó eséllyel átvezet rokon érdeklődési területekre, más értékrendek uralta virtuális rész terekbe. Az iskolai honlapon felfedezett pályázatok átvezethetnek minket ez irányú honlapokra, ahol többet megtudhatunk a pályázatírásról és annak részleteiről. A tartalomszolgáltatás egyik fontos feladata, hogy ezt a spontán tájékozódást segítse, közvetítő szerepet töltsön be saját témájához kapcsolható más témák felé, katalizálja értékrendi fennsőbbségtől mentesen és informatívan a művelődést. Kínáljon fel, linkeljen, hirdessen - saját területét kontextusba állító - rész- tereket, információ halmazokat és egyedi dokumentumokat, függetlenül attól, ki, miért, hol hozta azokat létre.


2. A hálózati tudásélmény

Egy ilyen iskolai weboldalnál az a tudás adott, melyet a tartalomkezelő a rendelkezésünkre bocsát. Kivéve, ha tagjai vagyunk az oktatási intézménynek valamilyen formában, hisz ők birtokolják a legtöbb információt. Hálózati interaktív tájékoztatás eleve csak olyan honlapokon, témákban életképes, melyek átfedésekre épülnek, olyan célközönség között, akik mind bírnak némi kompetenciával s elég háttértudással az új, másokat érdeklő információk rendszerbe juttatásához. Tehát esetünkben az interakció nem is interakció, mert csupán egyoldalú a kommunikáció: a webmester kiteszi az adott információt.
Ugyanakkor minél speciálisabb egy terület, annál kevesebbeket érdekel majd olyan szinten, hogy vállalják a tanulást, tájékozódást, a felzárkózást a befogadást biztosító ismeretalaphoz, illetve, hogy megérje hiányosságaikat, műveletlenségüket felvállalniuk az adott témában, akár pusztán az olvasás erejéig. Amíg nem tagja valaki az iskolának, addig nem érdekli, hogy mikor van tanítás nélküli munkanap. Vagyis az iskolák honlapjai elég specifikusak ahhoz, hogy egy viszonylag szűk körön kívül bárki is olvassa őket.
Fontos a tartalomszolgáltatás réteges volta, mely nemigazán nyilvánul meg az umszki.hu-n. Egy óriási kép van a középpontban, nem az, hogy most éppen milyen oldalon járunk. Az iskola neve elég apró betűvel van írva, az aktuális tartalom csak oda van öntve a főoldalra. Pedig hyperlinkekkel érdemes lenne felkínálni a tartalom mélyebb szintjeit, fölkínálva az elmélyedés lehetőségét.
A web lényegi vonása az állandó jelenidejűség, frissülés, béta állapot. Az események gyakorisága miatt sűrűbb megújulást követel az oldal. Ezt az elmúlt időszakban rendszeresen végzik.


3. A hálózati időélmény

Az internet segítségével ma már megörökítve megmarad mindaz, ami korábban mulandó volt. Egy iskolai honlap esetében jó példa erre a különböző eseményekről készített fotók vagy az osztályok órarendjei. Előbbiek papíron viszonylag gyorsan tönkrementek, kifakultak, utóbbiak pedig nagyon gyorsan eltűntek még azelőtt, hogy dicsekedni akartunk volna azzal, hogy nekünk még nem csupán rajz órán volt, hanem rajz és vizuális kultúra művészettörténet. Igaz, ebből már nem emlékszünk semmire, de az órarendünk bizonyítja, hogy valamit beszéltek erről is.
Állandó élet van a hálón: valami mindig történik, frissül, áramlanak az új cikkekek, és bejegyzések.


4. A hálózati térélmény

A jó webdesign otthonosságot teremt, a változásoknak a tartalmi újdonságokra kell irányítaniuk a figyelmet. Ezt az iskolai honlapok be is tartják, hiszen főodlalon hozzák az aktualitásokat. Sokszor túl sokat egyszerre, csoportosítás nélkül, amiben könnyű elveszni.
A közösségi oldalakkal, fórumokkal, blogokkal ellentétben gyakori, hogy olyan ragaszkodás alakul ki a virtuális "helyhez", hogy az válságot okozhat a design korszerűsítésében. Még akkor is, ha szemmel látható az igény az újításra.
Az RRS funkcióval lehetne próbálkozni, mert az ilyen feedolvasókon át hatékony tájékozódás tudna kialakulni. Itt nem érvényesülne a nagy mennyiségű információt szolgáltató honlapokkal szemben az a hátrány, hogy felszínes lenne a tudásunk, és bezáródnánk az egyszer kialakított válogatásba, hiszen az összeset meg tudná mutatni az feedolvasó.

Nincsenek megjegyzések: