2011/05/09

Kitekintés az újpesti középiskolából

A szolgáltatás és a hálózathasználóknak közösségi igényeik vannak. Ebben a bejegyzésben azok közösségszervező erőket fogom elemezni, melyek minden tématerületen és/vagy az umszki.hu-n hatnak, működhetnek, kimutathatóak.


1. Közösség szervező erők

A közös érdeklődési kör hálózatalkotó tényező az emberek életében. Ezért az Internet összegyűjti az azonosan gondolkozókat, ugyanazért rajongókat és a lelkesedőket is. Sőt még a (tudományos) tájékozódás, a hagyományismeret, a szórakozás és kikapcsolódás egyes formái, az identitástudat, vagy akár a vallási elkötelezettség is egybegyűjtő tényező. Utóbbira írok példát, hogy kapcsolódjak egy régebbi blogomhoz: egy gyülekezeti honlap sok embert gyűjt össze, még azokat is, akik se lokálisan se ténylegesen nem tartoznak a konkrét gyülekezethez, de gondolkodásukban megegyeznek. Ilyen gyülekezet pl. az Agapé Pünkösdi Gyülekezet, mely a Magyar Pünkösdi Egyház tagja (ld. Evangéliumi Pünkösdi Közösség ; pünkösdi karizmatikus mozgalom) A szabadon szerveződő, élettel, interakcióval telt, érdeklődési körükben egyező csoportok különböző beszélgetéseket, posztokat, webhelyeket - vagy bármilyen nyomot - hagynak maguk után. Az umszki.hu-n is vannak régebbi bejegyzések, de itt inkább az aktualitások a fontosak, ezért friss információ számít közösségszervező erőnek, nem csupán maga az információ.

A neten létrejött topik/blog/közösségi háló megörökíti, hozzáféhetővé teszi tudásukat, ezzel szemben a hagyományos csoportok (pl. valós klub, olvasókör, asztaltársaság, vallási közösség stb.) nem, vagy csak ritkán. Ezzel kapcsolatosan eszembe jutott egy nagyon jó szolgáltatás, az Internet Archive: Wayback Machine, ami többek között az internetes oldalak történetéről nyújt tájékoztatás - kezdete, dizájnra dátumokra felosztva. A régi iskolai rendszerben, ahol még nem használták a világháló adta előnyöket, csak a kifüggesztett prospektusok és egyéb, a helyszínen terjesztett információ maradt meg egy ideig - vagy a könyvtárban tovább is - az utókornak.


2. Közösség és társadalom

A virtuális közösségek valós társadalmi szerepvállalása egyre gyakoribb, akárcsak a fordítottja, hogy egy valós csoport mégtöbb tagot gyűjt az internet segítségével. Például, aki szereti a lovakat, annak rengeteg portál nyújt minőségi információkat, ahogy a lovasok.hu teljeskörű szolgáltatást biztosít a lovakról - lovak, lovaglás, lovasok, programok, képek stb. Most van a nyitott lovardák nevű programjuk is, amit igyekeznek nemcsak az interneten keresztül hirdetni az embereknek. A kézzelfogható világból a virtualitásba átkerülő társadalmi tényezők változó intenzitással, de alkalmasak közösségek létrehozására, közösségeken átívelő rétegződés megindítására, valamint képesek mozgósítani a hálón keresztül összeköttetésben álló egyéneket különböző virtuális megmozdulásokra, érdekérvényesítő akciókra.

2.1 Nemzedéki rétegződés

A hálózat hozzájárul a nemzedéki kapcsolatok erősítéséhez, fennmaradásához. Összeköttetési lehetőséget jelent széthullott évfolyamcsoportoknak, népszerűek az azonos évben születtünk jellegű nosztalgikus fórumok, a retro-honlapok és leginkább a közösségi oldalak - újabban a Facebook a legsikeresebb hazánkban, Japánban kevésbé. Napjainkban nagy jelentősége van a valós nemzedéki szétválásnak, ami a hálózatot különböző aktivitással és hozzáállással használó idősebb, fiatalabb és egészen fiatal nemzedék között jelentkezik.
Egy iskolai honlap segítséget nyújthat az évfolyamok tagjainak egymásra találásához, például a tablóképek közzétételével, vagy akár az osztályok névsorának megosztásával éves bontásban.

2.2 Regionális rétegződés

Jellemző a lokális közösségek kialakulása is például a fizikai/térbeli elszakadás esetén (kisebb települések között, tengerentúlra szakadt honfitársak), vagy akkor, ha a régió elég nagy méretű ahhoz, hogy a kapcsolattartás, eszmecsere legalkalmasabb módja a hálózat legyen.
Egy budapesti középiskolában nemcsak budapestiek járnak, hanem a környező kis városokból is jönnek diákok. De ha azt nézzük, hogy az umszki a IV. kerületben van, akkor az is igaz, hogy nemcsak a IV. kerületben lakó 14 évesek jelentkeznek az iskolába. Erre én vagyok a legjobb példa, hiszen a XV. kerületből jártam be. A középiskolás évek után jó érzés ismét találkozni, vagy csak pár szót váltani - akár e-mailben is - a régi osztálytársakkal. A legmegfelelőbb fórum a különböző közösségi oldal. Például a Facebook-on megtalálható az UMSZKI csoport, ahol összegyűjtik az iskola öregdiákjait.

2.3 Társadalmi szerepvállalás

Egyre jelentősebb a civil mozgalmak szerepvállalása a virtuális közösségekben, akik az interneten szervezik tüntetésiket, programjaikat. Itt ismét nagy szerepet kap a Facebook, ahol már több mozgalom is elindult. Pl. egy közismert mozgalom a "Tüntetés a magyar sajtószabadságért". Az érdekérvényesítő lehetőségek rokonsága, illetve a hivatásos politizálással szembeni kritikus magatartás, a közérdek valóban demokratikus, arányos képviselete a jelenlegit messze meghaladó lehetőségeket rejt.

2.4 Alkalmi állásfoglalások közösségteremtő szerepe

A virtuális közösséget általánosan megragadó társadalmi kérdésekben gyakoriak az alkalmi akciók, kezdeményezések. Ennek színtere az internetes fórumok, honlapok és természetesen a Facebook, ahol bárki csatlakozhat egy őt érdeklő, aktuálpolitikában megjelenő kérdéshez, törvényhez, tervezethez. Ez csak akkor valós közösségteremtő, ha ténylegesen is megszervezik a programjaikat.


3. Közösség és hálózati szabadság

3.1 Eszmék és életmód

A hálózaton sokféle megmozdulások találhatóak meg. Összetevői színesek, hiszen ide ugyanúgy tartozik az anarchista, társadalmi hierarchiától elszakadó életmód, mint a például a személyiségi jogok védelme. Ezen kívül ide sorolhatóak az antikapitalista és "zöld" motívumok, azonban fontos problémákra utalnak a szerzői jogokkal kapcsolatos erős fenntartások, valamint a tekintélytisztelet megkérdőjelezése és a véleményszabadság is.

3.2 Fogyasztói társadalom a neten

Jelentős a hálózati közösség ellenállása az ellen, hogy összemosódjon Internet üzleti felhasználása az interneten elérhető vásárlási lehetőségekkel, kereskedelmi oldalakkal. Ugyanakkor az e-vásárlás és e-fizetés egyre terjedőben van: akár az e-bankokra vagy az Amazon-féle kereskedőcégre gondolunk. Ettől függetlenül egy monopólium kialakulása mindenkit megriaszt.
A tájékozódás szempontból különösen figyelemreméltó a reklámokkal kapcsolatos ellenállás. Jómagam sem szeretem, ha böngészgetés közben előugranak különböző hirdetések, reklámok, ezért böngészőmbe beletettem az Adblock Plus add-on-t. A korai banner jellegű hirdetésekkel szemben a hálózati közösségek előnyben részesítik a valós, megismerhető, háttéranyagokkal és tapasztalatokkal alátámasztható értékek propagálást, s az ilyen figyelemfelhívásokban maguk is szívesen közreműködnek. A közösségi oldalak szélén megjelenő kérdésekkel álcázott hirdetések nem zavarják annyira az embereket, és szívesebben is válaszolnak rájuk, ha nem agresszív módon teszik azt - mint ahogy a felügró ablakok példáján is látjuk.

3.3 Szabadság és közösség, mint teremtő közeg

A hálózatiság elsődleges célja az együttműködés, a közös fejlesztések, a nyílt forráskódú szoftverek és tudásbázisok építése. Ezt kellene minden oldalnak figyelembe vennie. Bár a kultúra területén szerepük sokkal kevésbé veszélyezteti a kereskedelmi érdekeket, ezzel szemben a kultúra hálózati jellegét leképezve hasznosan kiegészítheti az épített gyűjteményeket és professzionális tájékoztató rendszereket. Nehezebben megítélhető, és szerzői jogilag mindenképpen kérdéses a fájlcserélő, megosztó hálózatok szerepe, a rejtett „kis internetek” megjelenése. Rengeteg torrent oldal létezik, és csak ritkán térítéses a szolgáltatás, csupán regisztrációt igényel. Éppen ezért rendkívül népszerű nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon.
A könyvek, szerzői joggal védett kulturális tartalmak terjedésének részben szintén a tájékoztatás szabhat határt. Az illegális másolatok egy része vélhetően azért készül, s kel útra, mert a felhasználók nem ismerik esetleges legális hozzáférhetőségét, vagy a benne keresettel azonos információk legális elérésének módját. Itt jönnek képbe az új e-könyvolvasók, melykről másodpercek alatt tudunk vásárolni könyveket, és azokat rögtön elolvasni. Kérdés, hogy kinek van erre igénye, és ha van, mennyi pénzt szán rá?